A koleszterinszint-csökkentés hatása, lehetőségei

Hazánkban a 2002-ben történt 132 700 haláleset hátterében leggyakrabban (38 000 esetben) ugyancsak a szívbetegség áll. Ezt követik másodikként a daganatos megbetegedések (33 000 halálesettel), majd harmadikként az agyi érbetegségek (18 600 halálos eseményt okoztak). 2002-ben a várható magyar átlagéletkor férfiaknál 68,26, nőknél 76,56 év volt, mely jelentős elmaradást (5-10 év) mutat az európai átlagokhoz képest.

Népegészségügyi és egyben nemzetgazdasági kérdésként kezelendő tehát a világ civilizált országaiban (és hazánkban a szomorú statisztikai adatok miatt kiváltképp) mindaz a lehetőség, mely a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását csökkenti (elsődleges megelőzés), vagy a már meglévő betegség súlyosbodását gátolja (másodlagos megelőzés). A szív- és érrendszeri betegségek közül messze leggyakoribb a szívizmot ellátó erek, az ún. koszorúerek elmeszesedése, mely lassan fokozódó, vagy akár hirtelen kialakuló szűkületet, elzáródást okozva a szívizom vérellátási zavarát, súlyosabb esetben elhalását, szívizominfarktus kialakulását eredményezi.

A koszorúér-betegségek megelőzésében és gyógyításában az egyik leglényegesebb feladat az emelkedett szintű, alacsony denzitású lipoprotein koleszterin (LDL-C) csökkentése, különösen magas rizikóval rendelkező egyéneknél. A sztatinokként ismert gyógyszercsoport egyes tagjai alkalmasak az LDL-C csökkentésére, ezáltal az érfalban a meszes felrakódások (plakkok) kialakulását gátolják, a már kialakult plakkok további növekedését akadályozzák, sőt visszafejlődését is némileg előidézhetik. Sajnos a plakkok veszélyessége nem csupán méretüktől és az érlument szűkítő mértéküktől függ, hanem sérülékenységüktől is. Minél sérülékenyebb egy plakk, annál nagyobb a megrepedésének veszélye, mely egy komplex véralvadási folyamat beindítása révén vérrög (trombus) kialakulásához és az ér hirtelen teljes, vagy közel teljes elzáródásához vezethet. A sztatinoknak további lényeges előnye az ún. plakkstabilizáló hatás, mely azokat a folyamatokat gátolja, melyek a plakk sérülékenységéhez és megrepedéséhez vezetnek.

A nemzetközi vizsgálatok szerint a koszorúér-betegségekben és azok halálozásában a legjelentősebb csökkenés pont a sztatinterápiával volt elérhető, ami az említett hatásokat figyelembe véve talán nem is meglepő. A sztatinok a koleszterin szintézisét gátolják az emberi szervezetben. Egy több országban végzett vizsgálat (Realityvizsgálat) alapján azonban kiderült, hogy az LDL-C célértékét a sztatinokkal egyébként kezelt populációnak csak töredéke (egynegyede-egyharmada) érte el. Így a várható kedvező hatások, vagy legalábbis annak jelentős része a sztatinterápia ellenére sem valósul meg. Orvosi és gazdasági megfontolások alapján ennek a megfigyelésnek komoly jelentősége van. Hazai vizsgálat is indul az itthoni helyzet felmérésére. A betegnek és a nemzetgazdaságnak egyaránt érdeke a leghatékonyabb kezelés, mely ez esetben az LDL-C (és természetesen más rizikójellemzők) legjobb klinikai eredményt biztosító célértékének biztosítását jelenti. A célérték elérése nem mindig egyszerű orvosi feladat. Új gyógyszerfejlesztési eredmények alapján lehetőség nyílik az LDL-C további, akár 20 százalékos csökkentésére új hatásmechanizmus révén, ami a koleszterin bélből történő specifikus felszívódásának gátlásával hat.

Olyan esetekben, amikor a sztatinkészítményekkel dózisemelés ellenére sem lehet elérni az LDL-C célértékét, vagy a sztatinok dózisának emelése, illetve más lipidekre ható gyógyszercsoporttal való kombinálása mellékhatásuk miatt (pl. izomfájdalom) nem lehetséges, ez az új gyógyszercsoport ésszerű kiegészítése a sztatinterápiának. Különös perspektívát jelenthet ez az új gyógyszer a hazai körülmények között, ahol a koleszterinszegény étrend elterjedése még igen sok kívánnivalót hagy maga után.