Közhely, de tény: nincsen mozi film nélkül

A filmtörvény parlamenti vitája alapján úgy tetszik, egy évtizedes huzavona után lesz Magyarországon mozgóképtörvény. A kifejezés nem véletlen: a filmes kerekasztal képviselői, akik több szakmai szervezetet képviselnek, régóta hangsúlyozzák, hogy nem egyszerűen filmtörvényről van szó. Grunwalsky

Ferenc operatőr-rendező, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke emiatt is tartja korszakos jelentőségűnek a törvény megszületését (VG, 2003. nov. 14.), hiszen szerinte értelmetlen bármiféle reform, ha nem a teljes mozgóképes szakmát helyezik új alapokra. Mert bármennyire közhelynek hangzik is, ettől még tény: nincsen mozi film nélkül. A normatív támogatás részeként jelenleg minden magyar filmből négy kópia készül (egy-egy amerikai sikerfilmből 10-12), amelyekből kettőt Budapesten, kettőt pedig vidéken kell forgalmazni. (Ez már némi előrelépés, hiszen korábban előfordult, hogy egy-egy magyar film el se jutott vidékre.) Egy kópia előállítási költsége a forgalmazók szerint 350-850 ezer forint között mozog, attól függően, milyen hosszú a film. Ez az összeg nem tartalmazza a nulladik és a korrekciós kópia költségeit, a kettő együtt körülbelül 1,8 millió forintba kerül.

Szintén fogas kérdés, miként jutnak el a kópiák a nézőkhöz. Míg Budapesten túlkínálat van a vetítőtermekből, addig vidéken sok régi mozit bezártak. Az ideihez hasonlóan jövőre is 500 millió forint lesz az Art-mozik felújítására és új Art-termek kialakítására fordítható központi támogatás összege, amely 70 százalékát a remények szerint a vidéki mozik kapják meg. De még ez is kevés a nézőszám növeléséhez. Mint Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a kópiák adott esetben kiválthatók egy DVD-vel, ahhoz azonban, hogy azt meg is nézzék, mélyreható változásokra van szükség. A sokat emlegetett közönségfilmek gyártásán túl a közélet részévé kell tenni a magyar filmet. Ez pedig csak a mainál erőteljesebb marketinggel érhető el.

A magyar film ebben az esetben új esélyt jelenthet a hazai forgalmazóknak. A multiplexek már csak körülbelül 20 százalékos átlagos kihasználtsággal működnek, s ez a nyereségesség alsó határa, a piac tartalékai pedig kifogytak. Kálmán András, az InterCom filmforgalmazási igazgatója szerint a sikeres magyar filmek akár 20 százalékkal is növelhetik a moziba járók számát. A nézőszám kívánt emelkedése pluszbevételeket jelenthet a forgalmazóknak, és növelheti a befektetési kedvet.

Ahhoz, hogy a magyar film ,,jó üzlet" legyen, Horváth György, a Mokép vezérigazgatója szerint több produkciónál már a 120-150 ezres nézőszám elegendő lehet. Ez a Valami Amerika kiugró, 500 ezres nézőszámát tekintve nem elérhetetlen a hazai piacon. Kevésbé derűlátó ebben a kérdésben Port Ferenc, a Budapest Film igazgatója. Bár az értékekre szakosodott forgalmazó és moziüzemeltető fővárosi cég Art-hálózata vetíti a legtöbb magyar alkotást, szerinte a magyar film nem lehet jó üzlet. Üzleti eredményeket szerinte csak célzott támogatásokkal lehetne elérni. Ráadásul jövőre az áfatörvény megtiltja, hogy visszaigényeljék a központi költségvetési támogatásból származó pénzek esetében az abból vásárolt termékek és szolgáltatások áfáját, így a jövő évi támogatás szerinte 20-25 százalékkal csökken.