Lassacskán beindul az e-cégeljárás

Régóta itt volt az ideje, hogy a cégbíróságokon tárolt iratok megismerhetőségét a törvény a jelenleginél egyszerűbb és korszerűbb módon tegye lehetővé, hiszen a technológia ehhez már rendelkezésre áll. Üzleti partnerek "lekáderezéséhez" ma még a székhely szerint illetékes cégbírósághoz kell utazni, figyelembe véve annak félfogadási idejét és esetleg azt a körülményt is, hogy a cégbíró látogatásunk idején véletlenül éppen otthon dolgozik a vállalat aktáján, amely körülmények például egy Győr-Miskolc viszonylatban meglehetősen idő- és pénzigényesnek bizonyulhatnak.

A november elején kihirdetett törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ezek a nehézségek legalább részben elháruljanak azzal, hogy az újonnan alapított vállalkozások egy csoportjában lehetővé teszi a cégbejegyzési kérelem és mellékletei elektronikus benyújtását, illetve elrendeli a nem elektronikusan benyújtott okiratok digitalizálását. Utóbbi praktikusan az iratok lapolvasón keresztüli bevitelét jelenti.

A cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény módosított rendelkezései szerint a bejegyzési kérelem elektronikus benyújtása akként történik, hogy az alapítást intéző jogi képviselő a papíron meglévő okiratokat (mindenekelőtt a társasági szerződést, esetleg az apportlistát, tagjegyzéket, a vezető tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát) elektronikus okirattá alakítja át, majd egy elektronikusan kiállított cégbejegyzési kérelem mellékleteiként megküldi őket az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak. A kérelmet és az okiratok elektronikus változatát természetesen minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A szolgálat ezután informatikai szempontból ellenőrzi az e-okiratokat, hogy megállapíthassa, az aláírás hiteles-e, illetve a dokumentum sértetlen-e. Ha igen, akkor maga a szolgálat továbbítja a bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz, mégpedig egy munkanapon belül. Akár arról, hogy a szolgálat a kérelmet rendben lévőnek találta, akár arról, hogy valamilyen hibát észlelt, s erről tájékoztatta a cégbíróságot, a szolgálatnak a továbbítással egyidejűleg elektronikus úton (közokiratnak minősülő) igazolást kell küldenie a jogi képviselőnek. Utóbbi esetben a jogi képviselő a bejegyzési kérelmet javított módon, de a hagyományos formában is benyújthatja nyolc napon belül, ha viszont nem így tesz, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja.

A jogi képviseletet ellátó ügyvédek esetében az ügyvédi kamarának kell külön szabályzatot megalkotnia az elektronikus cégalapításhoz szükséges technikai feltételekről, és azokat az ügyvédeket, akik e feltételeknek megfelelnek, külön nyilvántartásba fogja venni.

Újdonság az is, hogy akár elektronikusan nyújtják be a cégbejegyzési kérelmet, akár hagyományos módon, a bejegyzésre előírt illetéket és közzétételi költségtérítést is meg lehet fizetni elektronikus úton. Ennek azért van jelentősége, mert az e-aláírás korában kissé valóban meghaladottnak tűnik az illetékbélyeg kifizetése, illetve a közzétételi költség térítésének sárga csekken való befizetése.

A bejegyzési kérelem benyújtásakor ma is kiállított tanúsítványt (amely igazolja, hogy a kérelmet benyújtották, továbbá tartalmazza a cég legfontosabb azonosító adatait), továbbá az eljárás folyamán hozott végzéseket (például az esetleges hiánypótlási felhívást tartalmazó végzést) elektronikus bejegyzési eljárás esetén a cégbíróság maga is elektronikus úton közli a jogi képviselővel. A tanúsítványt, a bejegyző, valamint a bejegyzést elutasító végzést azonban írásban (papíron) is megküldi, de a módosítás szerint a végzés közléséhez kötődő jogkövetkezmények (mindenekelőtt például az esetleges jogorvoslati határidő kezdete) az elektronikus közléssel állnak be. Az elektronikusan bejegyezni kért cégek adatait és az azokat megalapozó e-okiratokat a cégbíróság kizárólag elektronikus formában tartja majd nyilván.

A továbbiakban pedig akár a szolgálattól, akár a cégbíróságtól elektronikus okirati formában másolat kérhető a vállalati iratokból, illetve magukról a cégadatokról. A szolgálat, illetve a cégbíróság ezeket az elektronikus okiratokat minősített aláírással látja el, így azok közokiratnak minősülnek. (Ennek a gyakorlati jelentősége akkor látszik majd, amikor az így szerzett adatokat más eljárásban, például egy perben, vagy az ingatlan-nyilvántartásban is fel lehet használni.) Ezzel függ össze a törvénymódosítás azon előírása, hogy az újonnan alapított cégek iratait akkor is át kell a cégbíróságnak alakítania elektronikus okiratokká, ha nem elektronikusan kérték a bejegyzésüket.

Mindez persze túl szép volna ahhoz, hogy így igaz legyen. A törvény ugyanis több megszorítást is tartalmaz. Mindenekelőtt az érintett cégek körében: az elektronikus cégeljárásra kizárólag a korlátolt felelősségű és a részvénytársaságok esetében lesz lehetőség (az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését kivéve: ezeket bármely vállalat esetében lehet majd elektronikus úton teljesíteni). A másik "korlátozás" a törvény hatálybalépése: a módosítások 2005. január elsejétől lesznek érvényben, de az elektronikus cégbejegyzésre, fizetésre és másolatkérésre vonatkozó rendelkezések csak 2005. szeptember elsejétől lesznek irányadók. Az elektronikus bejegyzések közül ekkor is még csak a részvénytársaságok bejegyzését, illetve a korlátolt felelősségű társaságok székhelyére, telephelyére, fióktelepére és tevékenységi körére vonatkozó változások bejegyzését lehet elektronikusan kérni. A kft.-k bejegyzését csak 2007. január elsejétől lehet elektronikusan intézni. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2005. januári időpont csak az újonnan alapított cégek papír alapú iratainak digitalizálására vonatkozik.

Ezek a kényelmes határidők a vonatkozó európai uniós irányelvből következnek. Ez egyébként kötelezettségként írja elő a tagálla-

mok számára annak lehetővé tételét, hogy a cégek - a tagállam hivatalos nyelvén készült - irataik bármely más tagállam nyelvére történő fordítását is benyújtsák a cégbíróságra. Az irányelv azt is kimondja, hogy a tagállami jognak kötelezettségként kell előírnia a cégek számára, hogy a levelezésükben is feltüntetendő adatokat (cégbíróság neve, cégjegyzékszám stb.) a honlapjukon is közzétegyék.

A már meglévő cégek iratainak digitalizálására egyelőre csak a szándék van meg. Az azonban a törvénymódosításból kiderül, hogy a cégjegyzék 2005 januárjától külön fel fogja tüntetni, hogy az adott rt. vagy kft. iratai elektronikus úton hozzáférhetők-e.