Nélkülözhetetlen a nukleáris medicina
A diagnosztikai eljárások az izotópok elektromágneses sugárzása (fotonok) detektálásán alapulnak. A klinikumban kéttípusú vizsgálóberendezés van: a SPET (single photon emission tomography) vagy SPECT (a C a computerre utal) és a PET (positron emission tomography). A SPET a "hagyományos" radioizotópok fotonjainak, a PET a pozitronsugárzó radioizotópok detektálására való. A PET a pozitronsu-gárzás során keletkező fotonpárokat detektálja, ezért nevezik a "hagyományos" radioizotópok detektálására alkalmas berendezést SPET-nek ("single photon"). A leggyakrabban használt "single photon"-t sugárzó radioizotópok. A pozitronsugárzó radioizotópok közül leggyakrabban használtak: a C-11, N-13, O-15 és a F-18.
A nukleáris medicina terápiás eljárásaiban általában részecske- (leggyakrabban béta-) sugárzó radioizotópokat használunk. A bétarészecskék az élő szervezetben néhány mm, 1-2 cm távolságon belül elnyelődnek, így a "célzott" szöveteket károsítják. A diagnosztikai eljárások során a vizsgálandó betegbe - általában intravénás injekcióval - bejuttatott radiofarmakon sorsát külső detektálással követjük, és szervezeten belüli eloszlásáról, annak időbeni változásáról képeket készítünk. A felvételeket számítógéppel értékelve különböző kvantitatív adatokat is nyerünk. Ezek a képek és számszerű adatok a szervezet azon funkcióiról informálnak, amelyekben a beadott radiofarmakon részt vesz. A nukleáris medicina képalkotó eljárásai alapvetően funkcionális jellegű információkat nyújtanak. Minthogy a beadott radiofarmakon csak bizonyos testszöveti alkotórészekhez kötődik, csak bizonyos szövetféleségben dúsul, az "izotópos" (szcintigráfiás) felvételeken a keresett kóros képletek kiválóan ábrázolódnak. A specifikus dúsulás révén a más módszerekkel kimutatott, de kérdéses "természetű" kóros képletek mibenléte is megállapítható, biológiailag jellemezhető. A betegségek vizsgálatában - az elsősorban pontos morfológiai-anatómai információkat nyújtó - radiológiai módszerek (ultrahang, CT, MRI, angiográfia) és az izotópdiagnosztikai módszerek (ún. kivizsgálási algoritmusokban alkalmazva) egymást jól kiegészítik.
Az izotópdiagnosztikai módszerek általában egy intravénás injekció beadásán kívül egyéb kellemetlenséget nem okoznak. Az alkalmazott kémiaianyag-mennyiség elenyésző, ezért ezen eljárásoknak nincs toxikus mellékhatása. Az allergiás jelenségek is rendkívül ritkák. Egyetlen hátrányuk, hogy több-kevesebb, de egészében csekély sugárterheléssel járnak. Az egyes módszerek sugárterhelése különböző, de általában kisebb, mint a CT-vizsgálatoké.
A klinikai gyakorlatban igen fontos a szívizombetegségek izotópos vizsgálata. A szív vérellátása pontosan feltérképezhető, megállapítható nemcsak a diagnózis, hanem az is, hogy mire számíthat a szívbeteg. Kap-e esetleg (újabb) szívinfarktust? A vizsgálat eredménye alapján az esetleg felesleges katéterezés is elkerülhető lehet (ez az OEP-nek sem lehet lényegtelen!).
A pajzsmirigygöbök működésének megállapítására kizárólag a pajzsmirigy-szcintigráfia alkalmas. A módszer a pajzsmirigy gyakori túlműködésének vizsgálatában is nélkülözhetetlen. A sajnálatosan gyakori rosszindulatú daganatok csontáttétei a teljes testről készített csontszcintigráfiával 15 perc alatt kimutathatók. Pótolhatatlanok az izotópvizsgálatok a máj, az epe, a vese, a húgyutak, a különböző endokrin szervek, tüdő, az agy, a csontvelő megbetegedéseinek, a gyulladásos folyamatok, a jó- és rosszindulatú daganatok diagnosztikájában is.
A klinikai nukleáris medicina egyik legújabb, rendkívül gyorsan fejlődő területe a PET. Minthogy a szervezet épitőköveit alkotó fontos elemeknek, a szénnek, az oxigénnek és a nitrogénnek csak pozitronsugárzó izotópjai vannak, a szervezet biokémiai folyamatai - a szénhidrát-, a fehérje-, a nukleinsav-anyagcsere - csak PET-tel vizsgálhatók. E felvételek a "slice of life", az élet rétegfelvételei. PET-tel a biokémiai folyamatok kvantitatíve is követhetők, megállapítható: a tumorszövet egy grammja percenként hány darab glukózt, aminosavat, nukleinsavat használ fel.
A klinikumban a PET elsősorban a rosszindulatú daganatos betegségek, az idegrendszer, illetve a szív betegségeinek vizsgálatában hasznos. A PET ma számos onkológiai kórképben a legmegbízhatóbb eljárás annak megállapítására, milyen stádiumban van a betegség, hogy reagált-e megfelelően a kezelésre, van-e daganatkiújulás. A módszer nem olcsó, de segítségével a sokszor felesleges (és igen drága!) terápiás eljárások, műtétek "spórolhatók meg", ezért megéri az alkalmazása. Az USA-ban a "szegénybiztosító" ma nyolc kórképben kifizeti a PET vizsgálatot, mert igazolt, hogy a biztosítónak megtakarítást hoz. Ezért érthetetlen, hogy Magyarországon mindmáig csupán egyetlen (!) PET van (Németországban 90, Csehországban 4, Szlovákiában 2 működik - az USA-ban 600).
A nukleáris medicina másik "húzóágazata" a radioizotóp-terápia. A terápiás radiofarmakonok (általában béta-) sugárzása a radiofarmakon dúsulása helyén szövetkárosodást okoz. A betegbe juttatott radiofarmakon "megkeresi" a szervezetben megbújó valamennyi olyan kóros szövetféleséget, amelyhez fajlagosan kötődik. Ez a sugárterápia szisztémás és szelektív, azaz valamennyi kóros folyamatot besugarazza, de csakis a kóros szövetet károsítja, megkíméli a sugárzástól az épeket. A jódizotóp- (I-131) terápia a pajzsmirigy-túlműködés kezelésének legegyszerűbb (és legköltséghatékonyabb!) módszere. A pajzsmirigyrák kezelésében is nélkülözhetetlen. Csontáttétekben dúsuló radiofarmakonokkal megszüntethetők a rákos csontáttétek okozta tűrhetetlen fájdalmak. Más módszerrel a krónikus ízületi panaszok gyógyíthatók. Kár, hogy a jelenlegi OEP-finanszírozás mellett ezen eljárásokat sokkal ritkábban alkalmazzuk, mint ahányszor szükség lenne rájuk. Pedig az izotópterápiás eljárások elterjedése nemcsak a betegeknek lenne előnyös, hanem az OEP számára is jelentős költségmegtakarítással járna! Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne egy-egy kezelés árát, hanem a beteg meggyógyításának összköltségét számolja ki valaki!
A molekuláris biológia fejlődése a nukleáris medicinában is új lehetőségeket nyújt. Különböző, radioizotóppal jelzett új molekulákkal a különböző betegségek molekuláris szintű vizsgálata (molekuláris képalkotás) válik lehetővé.
A világszerte - a volt szocialista országokban is - viruló nukleáris medicina Magyarországon igen sanyarú helyzetben van. Műszerparkja elavult, az ország 46 izotópmunkahelyének felében még az alapműszer, a SPECT is hiányzik (nincs minek elavulnia!). Két megye lakosságának ellátásában pedig nem is szerepel ez a korszerű diagnosztikai lehetőség! A szakma ezért (is) a hiányszakmák közé tartozik. A szükséges szakorvosi létszámnak csak kb. a fele van meg. Az elmaradottság alapvető oka az, hogy a szakma finanszírozása az ország gazdasági helyzetéhez, sőt még az egészségügy általános finanszírozásához képest is (!) nagyon rossz. Módszerei a jelenlegi finanszírozás mellett zömmel ún. "ráfizetéses" eljárások. Ezért a szakma távolról sem nyújtja azt a magyar betegellátás részére, amit - az egészségügy általános helyzetét is figyelembe véve - nyújthatna. Ez azért is veszélyes, mert a küszöbönálló forprofit privatizáció a mai finanszírozás mellett a nyereséges módszereket fogja preferálni, a "veszteséges" eljárásokat pedig - legyenek azok a betegek számára bármennyire szükségesek - kihalásra ítélheti. Ennek elsősorban a magyar betegellátás látná kárát. A szakma testülete, a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium változatlanul mindent elkövet annak érdekében, hogy a szakma rövidlátó és diszkriminatív finanszírozása megváltozzon. Azért, hogy a korszerű nukleáris medicina diagnosztikai és terápiás módszerei a magyar betegek számára is jobban hozzáférhetők legyenek. Dum spiro, spero!
