Lerohanta a Revolut Európát, de az EKB odacsapott: veszélybe került a fintech óriás nagy terve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EKB közbelépett, hogy megfékezze a Revolut „önjáró rakétáit” Európában – ezzel a címmel tett közzé exkluzív információkat szerdán a brit Financial Times. Az esemény nem új, de most derült rá fény: az Európai Központi Bank azt az ütemet igyekszik fékezni szabályozóként, amellyel a kontinens legnagyobb értékű fintech cége új termékeivel árasztaná el az Európai Gazdasági Térséget. A jegybanki felügyelet a lap szerint hiányosságokat látott az új termékek jóváhagyási folyamataiban, ezért a Revolutnak külső, független átvilágítást kellett végeztetnie a kockázatkezelési, megfelelési és jogi területeken.

A Revolut vállalatként működik, nem bankként
Az európai egységre az unión kívül még szigorúbb korlátok vonatkoztak, amiért nem hajthatott végre felvásárlásokat, és nem szerezhetett új ügyfeleket a kontinensen kívül. A vállalat litván banki engedéllyel működik az Európai Unióban, felügyeletét az EKB és a Litván Nemzeti Bank látja el. A cég 2018-ban kapott európai banki engedélyt Litvániában, és erre építve terjeszkedett az uniós piacon. A most nyilvánosságra került korlátozás azért is fontos, mert nem elszigetelt technikai kifogásról van szó, hanem arról, hogy a felügyelet szerint a gyors termékfejlesztés mögött
erősebb belső kontrollokra van szükség.
A Revolut alapító-vezérigazgatója, Nikolai Storonsky régóta technológiai vállalatként irányítja a céget, nem klasszikus bankként. Egy 2024 decemberében készült podcastben a munkatársakat önirányító rakétákhoz hasonlította, vagyis olyan csapatokhoz, amelyek megkapják a célt, majd nagy önállósággal és gyorsan végrehajtják a feladatot. Ez a szemlélet üzletileg látványos eredményt hozott: a Revolut alig több mint tíz év alatt 75 milliónál is több ügyfelet ért el világszerte, és mára több hagyományos európai banknál is magasabb értékeléssel rendelkezik.
Hatalmas kockázatra hivatkozik az EKB
A Financial Times szerint az EKB azt is elvárta, hogy a Revolut vizsgálja felül az új termékek jóváhagyásában részt vevő munkatársak létszámát, szaktudását, függetlenségét és hatáskörét. A felügyelet azt is jelezte, hogy a jövőbeni termékeknél megfelelő belső szakértői jóváhagyásra van szükség, a bank igazgatóságának pedig számolnia kell azzal, hogy az új szolgáltatások hogyan hatnak a csoport tőke- és likviditási helyzetére.
A Revolut növekedése mellett azonban nem tudnak elmenni könnyedén a fintech szektorban. A vállalat
- 2025-ben 6 milliárd dolláros, azaz nagyjából 1849 milliárd forintos bevételt ért el,
- adózás előtti eredménye pedig 2,3 milliárd dollárra, vagyis mintegy 709 milliárd forintra nőtt.
A társaság közlése szerint 2025-ben már az ötödik egymást követő évben volt nyereséges.
A Revolut tavaly, 2025-ben egy részvényértékesítésre készülve 75 milliárd dolláros, vagyis körülbelül 23 100 milliárd forintos értékelés mellett mozgott. A Financial Times szerint a most futó újabb részvényértékesítés már 115 milliárd dolláros, azaz nagyjából 35 400 milliárd forintos értékelést adhat a vállalatnak. A Revolut azonban ennél is magasabb célt kommunikált befektetőinek: hosszabb távon 200 milliárd dolláros, mintegy 61 600 milliárd forintos tőzsdei értékelés mellett menne a piacra. Ez már olyan szint, amely a legtöbb európai nagybank piaci értékét is meghaladja.
Nagy-Britannia, Amerika és Mexikó
Nagy-Britanniában a Prudential Regulation Authority 2026. március 11-én feloldotta a korábbi korlátozásokat, és a Revolut megkapta a teljes brit banki engedélyt, amelyre éveken át várt. Ez stratégiai áttörés a vállalatnak, mert az Egyesült Királyság a cég szülőpiaca, és a teljes banki státusz többek között
- hitelezési és
- betétgyűjtési mozgásteret is ad.
A Revolut 2026 márciusában amerikai banki engedélykérelmet nyújtott be, és Mexikóban is banki engedélyt szerzett. A cég célja, hogy 2030-ig további harminc piacon jelenjen meg, és 2027 közepére elérje a 100 millió ügyfelet. Ez a nemzetközi ambíció magyarázza, miért érzékeny kérdés minden olyan európai felügyeleti korlát, amely a termékbevezetésekre, felvásárlásokra vagy ügyfélszerzésre vonatkozik.





