Start előtt az új hírközlési törvény

Az uniós szabályozás nagyon szűkszavúan szól a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó követelményekről, s csak a piaci szereplőktől való függetlenséget, a pártatlanságot és a feladataik ellátásához szükséges finanszírozási, személyi, tárgyi feltételek biztosítását követeli meg a tagállamoktól.

Az ehtv.-nek az intézményrendszerre vonatkozó szabályai a magyar nemzeti szabályozó hatóság vonatkozásában egy új szervezeti modellt hoznak létre. A hatóság testületi vezetés alatt álló, egységes szerv lett. A magyar közigazgatásban kevésbé megszokott, de más európai országokban bevált testületi vezetés azonban garantálhatja a nagyobb tapasztalatot, szaktudást, szakmai elismertséget.

A hatóság eszközeinek bővítését, a hatékonyabb szankciórendszer (igen magas összegű bírságok) lehetővé tételét az is indokolja, hogy a piacra lépés engedélyezése helyébe lépő új, bejelentésen alapuló tevékenységkezdés miatt nagy hangsúlyt kell fektetnie a tevékenységet végzők utólagos ellenőrzésére, a piacfelügyeletre.

Az új uniós szabályozásban nagyot változtak a jelentős piaci erejű (jpe) szolgáltatók azonosítási feltételei és kötelezettségei. A régi szabályok által meghatározott négy szolgáltatási helyett az Európai Bizottság már 18 érintett piacot határozott meg, ezek közül hatot az elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán, tizenkettőt pedig a nagykereskedelmin. Az ehtv. alapján a hírközlési tanács más érintett piacokat is meghatározhat, de ha ez kihatással van a tagállamok közötti kereskedelemre, akkor a határozatról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot és a tagállamok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságait. Brüsszel a határozat meghozatalát megakadályozhatja, ha az a véleménye, hogy a döntés az egységes piac akadálya lehet.

A törvény a jelentős piaci erejű szolgáltatóként való azonosítás kritériumaként a korábbi 25 százalék körüli piaci részesedés helyett - az új uniós szabályozás alapján - a versenyszabályok szerinti gazdasági erőfölény fogalmához közelítő szabályozás alkalmazását írja elő.

Az új törvény a még hatályos hírközlési törvényhez (hktv.) képest bővíti a hálózatok, illetve szolgáltatások összekapcsolásával, hozzáférésével összefüggésben a jpe szolgáltatókra kiróható kötelezettségeket. Ezek között szerepelnek olyan garanciális jellegűek is, mint a korábban nyújtott hozzáférés megszüntetésének tilalma, vagy a kötelezettségek teljesítési határidőhöz kötése.

A végfelhasználói árak szabályozására megmaradó "ársapkarendszer" fenntartása igen kedvező a fogyasztóknak, mivel kiszámítható a szolgáltatás ellenértéke. A miniszteri rendeletben megállapított legmagasabb ár az egyetemes szolgáltatás, az internet-hozzáférés és a fix-mobil végződtetés díját határozza meg.

Az árszabályozás hatása a nagykereskedelmi területen, a társszolgáltatói együttműködésben is megnyilvánul, amikor az összekapcsolási és hozzáférési szerződésekben az egyes szolgáltatások árának mérséklődésére lehet számítani.

Jelenleg nincs semmiféle szabályozás a költségszámítási modellekben elismerhető kiadásokról, így a hatóság az egyes üzletágakhoz rendelhető ténylegesen felmerült költségeket nem tudja ellenőrizni.

A jelenlegi magyar jogszabá-

lyok szerinti számviteli szétválasztási rendszer nem minden tekintetben éri el az EU-országokra meghatározott célt. Erre figyelemmel a törvény célja, hogy a számviteli szétválasztás szabályrendszerét megfelelően módosítsa és kiegészítse, amely így valóban megalapozza a referenciaajánlatok költségalapjának elbírálhatóságát, lehetővé teszi a diszkriminatív árazás felderítését, s információt nyújt egyes egyetemes szolgáltatások költségeiről.

Az ehtv. lehetővé teszi, hogy a hatóság meghatározza a számviteli szétválasztásra kötelezettek alanyi körét, a költségfelosztási módszertant és a transzferárak rendszerét.

A számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a versenyhatóság is felhasználhatja - többek között - az árprés vizsgálata során.

Az EU-szabályozás kifejezetten tiltja az árprés alkalmazását, míg a hazai távközlési jogi szabályozás e tilalmat eddig nem tartalmazta.

Az Európai Bizottság bírálta a hatályos szabályozásban rögzített, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályokat, mert azok nem egyéni rászorultság alapján tették hozzáférhetővé az iparági keresztfinanszírozásból - nem EU-konform módon - támogatott díjcsomagot az előfizetők számára, és így indokolatlan többletterheket is róttak az ágazatra. Az egyetemes szolgáltatók kijelölése a miniszter hatáskörébe tartozik. A miniszternek arra kell törekednie, hogy az általa kiválasztott szolgáltató, illetőleg szolgáltatók az ország egész területét lefedjék az egyetemes szolgáltatással, továbbá az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon. A végső cél az, hogy az egyetemes szolgáltatást a leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató végezze. Az ehtv. leválasztja az ilyen szolgáltatást igénybe vevő rászorultak támogatásának kérdését az egyetemes szolgáltatásról, így a fogyatékosok és a szociálisan rászorultak külön jogszabályban meghatározott formában kapnak hozzájárulást az egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez.

A forrást külön jogszabályban meghatározott szolgáltatói kör, az ott megállapított hozzájárulási mérték szerint teremti elő. A szociálisan rászorultak azok a személyek lehetnek, akik egyéb közműszolgáltatás területén is támogatásra jogosultak.

A nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai internetpenetrációra tekintettel az új törvény kiemelt figyelmet fordít az internetszabályozás átláthatóbbá tételére, a szolgáltatás kibontakozását elősegítő új szabályok bevezetésére, s nem utolsósorban árának csökkenésére.

Az internetszolgáltatók és az előfizetői hozzáférést nyújtó távközlési szolgáltatók közötti viszony rendezésének elősegítése érdekében meghatározza e két hálózat közvetlen, illetve közvetítő szolgáltató útján történő összekapcsolásának üzleti modelljeit. A helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáféréssel és annak használatával kapcsolatos bármely piacon jpe-ként azonosított szolgáltató köteles költség alapú díj ellenében nagykereskedelmi forgalmi szolgáltatást nyújtani, illetve erre referenciaajánlatában ajánlatot tenni, és ennek igénybevétele esetén az internetszolgáltatóval való megegyezés értelmében kereskedelmi díjazás ellenében az előfizetőnek nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatás után járó díjat kiszámlázhatja és beszedheti. Ezek a szabályok lehetőséget biztosítanak a Nyugat-Európában több helyen sikerrel alkalmazott átalánydíjas, ún. FRIACO modell hazai bevezetésére is. A törvény támogatja az internet elterjedését, összekapcsolási modell esetében azonban a FRIACO csak azokon a területeken valósulhat meg, ahol az ügyfél nem érhető el szélessávú technológiával.

A törvény kimondja, hogy a beszéd célú és az internet célú elérésre szolgáló hívás között szolgáltatási szempontból különbség van, különös tekintettel a hosszabb tartásidőre. Mivel tehát az internet célú hívások költsége és azok díja alacsonyabb, a különbségnek meg kell jelennie a szolgáltatás díjában is.

Az egyetemes szolgáltatások kötelező körében megjelent a funkcionális internetelérés biztosítása, a közvetítő szolgáltatók világhálós szolgáltatás elérésére irányuló hívásokra is szakosodhatnak, továbbá az előfizetői hurok átengedésére kötelezett szolgáltató helyi bitfolyam-hozzáférés átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra is köteles ajánlatot tenni a referenciaajánlatában.

Az érvényben lévő jogszabály a verseny kiteljesedésében bízva nem fektetett különös hangsúlyt a fogyasztóvédelemre, így annak lényegében csak az egyetemes szolgáltatás keretében voltak garan-

ciái. Az új törvény ezzel szemben részletesen tartalmazza a fogyasztók jogait és kötelezettségeit, az előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeit, a szerződés megkötésének, módosításának és megszűnésének szabályait, a szolgáltatónak a szolgáltatás keretében biztosítandó kötelezettségeit, továbbá az előfizetői panaszok kezelésének szabályait, valamint az előfizetők jogorvoslati lehetőségeit.

Az ehtv. szerinti intézményrendszerben megjelenik a hírközlési fogyasztói jogok képviselője, aki köteles kivizsgálni az előfizetői bejelentéseket, továbbá bejelentés esetén, vagy hivatalból is eljárhat az előfizetők elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokban biztosított jogainak megsértése esetében.

A fogyasztók védelmét szolgálja az a szabályozói törekvés, hogy a felhasználó az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor részletes tájékoztatást (részletes számlát) kap. A számlarészletező az ügyfél érdekét szolgálja, jelentős többletteher és költségnövelő hatású azonban a szolgáltatókra nézve, mind a műszaki beruházást, mind a postaköltséget és papírfelhasználást tekintve.