Egyelőre nem erősödött a bizalom
Draskovics Tibor visszaszerezheti a befektetők bizalmát, az új arc azonban önmagában nem elegendő ehhez - kommentálta lapunknak a pénzügyminiszter-váltást Matthew Sherwood, a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) vezető közgazdásza. Draskovicsnak és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolják a deficitcsökkentést, ugyanakkor reális célokat követnek.
Az EIU korábban is úgy gondolta, hogy az államháztartás tavalyi hiánya megközelíti a GDP 6 százalékát, ezért a euróövezethez való csatlakozásra kitűzött 2008-as dátum irreális. Medgyessy Péter megjegyzése a belépési céldátum esetleges felülvizsgálatáról jó jel, remélem, komolyan gondolja a 2008 utánra való halasztást - mondta Sherwood. Az elemző nem számít a forint jelentős gyengülésére rövid távon. Londoni bankárok egyébként László felmentését úgy értékelik, hogy a kormány belátta: nem követheti tovább az "adóztass és költs" politikáját a gazdaság élénkítésére, az MNB pedig fenntartja a szigorú monetáris szemléletét. Ha a kormány valóban felismeri, hogy a kamatok csökkentéséhez előbb mérsékelni kell a deficitet, az bátoríthatja a befektetőket a forint vásárlására - véli az EIU közgazdásza.
Ugyanezzel összefüggésben kifejezetten szerencsétlen kijelentésnek tartja Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője Draskovics kamatszintet sokalló véleményét. A piac számára ez rossz üzenet, tudomásul kell venni, a 260-265 forintos árfolyamhoz jelenleg ez a kamatszint tartozik, vagyis a külföldiek ilyen áron hajlandók finanszírozni az államháztartás hiányát - teszi hozzá a közgazdász. A nyugalom helyreállásához a fundamentumok javulására, elsősorban a folyó és a költségvetési hiány mérséklődésére van szükség. Ugyanakkor Nyeste úgy véli, a meghirdetett gazdasági pályán való haladás esetén továbbra is lenne esély a 2008-as euróövezeti csatlakozásra.
Ha felvetődik az euró bevezetésének 2008 utánra halasztása, akkor a csúszás többéves is lehet - véli Vojnits Tamás. Az OTP Bank vezető elemzője az MTI-nek válaszolva elmondta: nincs sok értelme csupán egy évvel elhalasztani a közös valuta átvételét, hiszen az nem tágítaná jelentősen a magyar gazdaságpolitika mozgásterét. A piaci szereplők többsége 2008-as dátumra számít, de 2009, illetve 2010 is "benne benn van kalapban", tehát a halasztás nem járna drámai hatással. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy egy ilyen bejelentés piaci turbulenciát válthat ki rövid távon, ami hozamemelkedést és forintgyengülést jelent - tette hozzá. Az euró bevezetésének eltolása nyomán a gazdaságpolitika kikerül a középtávú konvergenciakövetelmények szorításából, így például nem kell az államháztartási hiányt 2,5 százalékra lefaragni 2006-ra, ami kemény feladat lenne - vélekedett Vojnits. Így lehetővé válna az elosztási rendszerek reformjának felgyorsítása. Ugyanakkor, hívta fel a figyelmet, ha a fiskális politika felpuhul, növekszik az adósságállomány.
