Ajánlás a dementia diagnózisára és terápiájára

Az emberek általában azt hiszik, hogy a feledékenység biztosan a súlyos dementia, esetleg az Alzheimer-betegség előjele. Világszerte 20 millió főre becsülik a dementia előfordulását, mely a népesség öregedésével növekedni fog. Hazánkban nincsenek pontos adataink, 200-250 ezerre tehető a betegek száma. A betegség a felsőfokú végzettséggel rendelkező között ritkábban fordul elő.

Korábban azt gondolták, a feledékenység a normális öregedés része. Noha a 80 év feletti népesség 20 százaléka valóban demens, de 80 százaléka nem. Az Alzheimer-típusú dementia általában 60 év felett jelentkezik, és minél idősebb a populáció, annál gyakoribb.

Leegyszerűsítés, de gyakran igaz, hogy a valódi demens beteg nem veszi észre szellemi állapotának hanyatlását, a betegségre a hozzátartozók figyelnek fel. Az úgynevezett "jóindulatú", például a túlterheltség vagy a stressz által okozott feledékenység erősen foglalkoztatja az érintetteket, fokozottan figyelik önmagukat.

Dementiáról (kóros feledékenységről, elbutulásról) csak akkor beszélünk, ha az emlékezőképesség, a személyiség és a viselkedés olyan súlyosan károsodik, hogy a mindennapi élet egyszerű cselekvéseiben is problémák adódnak.

A dementia tünetei változatosak: a beteg eltéved a megszokott környezetében, képtelen egyszerű utasításokat végrehajtani, elfelejti, hogyan kell ruhadarabokat felvenni, nem az időjárásnak megfelelően öltözködik (télen nyári ruhát, nyáron télit vesz fel), megszokott cselekvéseiben zavarok jelentkeznek, sorozatosan elsózza az ételt, elfelejti elzárni a gázt, elhanyagolja a tisztálkodást és a táplálkozást.

Az elbutulás csupán tünet, sok betegségben előfordulhat, egyesek visszafordíthatók, mások nem. Visszafordítható a vitamin- és hormonhiány miatti feledékenység, de egyes gyógyszerek is okozhatnak demenciára emlékeztető tüneteket, sőt enyhe fejsérülések, bizonyos lokalizációjú agydaganatok is előidézhetik azt.

Gyakran a fel nem ismert depressziót vélik dementiának. Tény, hogy az idős, betegek emberek sokszor küzdenek súlyos érzelmi problémákkal a magány, a hozzátartozó elvesztése, a feleslegesség érzése miatt. Ezért a környezet traumáira gyakran zavartsággal, nyugtalansággal vagy feledékenységgel reagálnak. Megfigyelték, hogy visszafordíthatatlan dementia társulhat AIDS-betegséghez, valamint az úgynevezett "lassú vírus" fertőzésekhez, egyes epilepsziafajtákhoz.

A valódi elbutulás leggyakoribb formája az Alzheimer-típusú és az éreredetű, úgynevezett többszörös agyi infarktus által okozott dementia. Ezek az állapotok nem fordíthatók viszsza, azaz teljes gyógyításuk nem lehetséges. Az Alzheimer-kórban az idegsejtekben kóros anyagok halmozódnak fel, és a sejtek degenerálódnak, pusztulnak. A ma rendelkezésünkre álló klinikai módszerekkel az Alzheimer-betegséggel élőknél a dementiát 90 százalékos biztonsággal tudjuk diagnosztizálni. Az Alzheimer tünetei lassan alakulnak ki, és folyamatosan rosszabbodnak. Az enyhe feledékenység súlyos gondolkozászavarral és az ítélőképesség csökkenésével társul, esetleg olyan fokig, hogy a beteg az egyszerű napi tevékenységet is képtelen elvégezni, például felöltözni, tisztálkodni, étkezni.

Az úgynevezett éreredetű (vaszkuláris) dementiában több kisebb-nagyobb körülírt agyi keringési zavar pusztítja az agyszövetet. A tünetek attól függnek, hogy az agy mely területén alakulnak ki a kicsi infarktusok. Általában jellemző a vaszkuláris dementiára, hogy a tünetek hirtelen jelentkeznek, illetve lépcsőzetesen súlyosbodnak. A betegek gyakran szenvednek magas vérnyomásban; többek között ezért is fontos a magas vérnyomás hatékony kezelése.

Nemcsak az ún. "tiszta" Alzheimer, hanem az agyérbetegség is gyakori, azaz előfordulhat, hogy mindkét betegség tüneteit megtaláljuk, tehát a dementia kevert típusa fordul elő.

Ha a feledékenység krónikusnak és kórosnak tűnik, orvoshoz kell fordulni. Alapos bel-, ideggyógyászati és pszichiátriai vizsgálatra van szükség. Ennek során a hozzátartozóktól nyert adatokon kívül az eddigi betegségeket, a gyógyszereket, étkezési szokásokat is tisztázni kell. Vérből és vizeletből végzett vizsgálatok segíthetnek a visszafordítható dementiák diagnosztizálásában. Az úgynevezett kognitív funkciókat tanulmányozó tesztek a memóriát, problémamegoldást, számolást és a nyelvi feladatokat tartalmazzák. Koponya CT-vel térfoglaló folyamatok és egyéb betegségek deríthetők ki, például a homloklebeny-lokalizációjú daganat, az agysorvadás. Nagyon fontos, hogy a CT-t később megismételjük, mert ezzel a folyamat progressziója követhető.

A dementia irreverzíbilis formájában is sokat lehet tenni a betegért, és segíteni a családnak. Fontos, hogy az orvos ne csak a beteg mentális állapotával, hanem belgyógyászati problémáival is foglalkozzon. Az Alzheimer-típusú dementiák korai és középsúlyos stádiumában az úgynevezett kolinészterázgátlóknak van szerepük, más dementiatípusokban bizonyos kalciumantagonisták jótékony hatását írták le. A gyógyszerek lassítják a betegséget a korai és a középsúlyos stádiumban, de egyik sem tudja megállítani a progressziót.

A Magyarországon széles körben használt neuroprotektív (idegsejtvédő) gyógyszerek hatásosságát éreredetű és nem éreredetű dementiákban jelenleg is vizsgálják.

A legújabb megfigyelések szerint különösen fontos az elbutulás megelőzésében, illetve lassításában a magas vérnyomás hatékony kezelése, a koleszterinszint csökkentése, a dohányzás elhagyása és a diabétesz (cukorbetegség) karbantartása.

A kutatások az elmúlt időszakban elsősorban az enyhe kognitív károsodásokra, az úgynvezetett "mild cognitive impairment"-re fokuszálnak. Intenzíven vizsgálták az E-vitamin szerepét, de a kezdeti nagy várakozások lelohadtak. Egyes távol-keleti növények kivonatairól is feltételezik, hogy lassítják a dementia folyamatát, de ezek sem gyógyítják vagy fordítják meg. Az ösztrogén szerepével kapcsolatban is voltak viták, sok közleményt lehetett olvasni erről, de egy alapos vizsgálat igazolta, hogy az ösztrogén nem tudja lelassítani a betegség előrehaladását.

Noha egyetlen diétáról vagy táplálkozást kiegészítő anyagról sem igazolták, hogy megelőzné vagy megfordítaná az Alzheimer- vagy a vaszkuláris típusú dementiát, a kiegyensúlyozott diéta segít az egészségi állapot karbantartásában. A demens betegek gyakran nyugtalanok, agitáltak, vagy éppen fordítva: depressziósok és alvászavarban szenvednek. Ezért a kezelés komplex legyen.

A gyógyszereken kívül sokat számít a fizikai aktivitás és a szociális kontaktus. A demens beteget (nem túlzott mértékben) továbbra is tájékoztatni kell a világban zajló eseményekről. A napi tevékenység, a fontos tennivalók papírlapra való felírása segít a mindennapi életben. Óvni kell az enyhe stressztől, szorongástól vagy depressziótól, hiszen azok az egyébként is csökkent emlékezőképességet tovább ronthatják.