Immunterápia a habituális vetélés ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentős eredményt értek el a hazai orvosok a habituális vetélés immunterápiával való megakadályozásában. A tudományos bizonyítékokkal alátámasztott eljárásnak köszönhetően eddig 12 csecsemő született meg. A beavatkozást az illetékes szakmai bizottság javaslatára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatja.
Napjainkban az orvostudományban egyre inkább felmerül az igény, hogy a kísérletes és az alkalmazott klinikai kutatások eredményeit mihamarabb gyümölcsöztetni lehessen a betegek egészségügyi ellátásában. Ezért külön "transzlációs kutatások" elnevezéssel illetik azokat az erőfeszítéseket, melyek e célt kívánják elérni. Másrészt nagy gondja az országnak, hogy a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ezért különös jelentőségű az a "transzlációs kutatás", mely kis léptékkel ugyan, de eredményesen tud egy bizonyos típusú meddőség felismerésében és gyógyításában segítséget nyújtani. Milyen kutatásról van szó, és mi történt azóta, hogy a kutatások eredményeként azonnal megindult első klinikai vizsgálatok és kezelések beigazolták a hozzájuk fűzött reményeket? A terhességi immunitás egyik kérdésével foglalkozó kutatás egyrészt azt eredményezte, hogy a többféle ok miatt kialakult habituális (sokszor ismétlődő) vetélések között sikerült speciális vizsgálatokkal elkülöníteni a kóros immunológiai eredetűeket. Másrészt, hogy ezekben az esetekben a magzatot mint "transzplantátumot" kilökő immunreakciót immunterápiával bénítani lehet, mely lehetővé teszi a magzat normális terhességgel való kihordását. Az első klinikai vizsgálat során 13 kóros eset felismerésének és kezelésének eredményeként 12 esetben egészséges csecsemő látott napvilágot. A kezdeti biztató sikerek alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlásával az egészségügyi tárca az egészségpénztár közreműködésével ennek az új programnak a megindulását nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is támogatta. A habituális vetélés immunterápiájával kapcsolatos programot az Országos Gyógyintézeti Központ vezeti a Humán Rt. segítségével.
A legfontosabb annak a bizottságnak a munkája, amely a felmerült esetekben a kezelőorvossal és különböző szaktekintélyekkel együttműködve az összes vizsgálat elvégzését és azok eredményeinek kiértékelését koordinálja. A leletek birtokában a különböző szakterületeket képviselő bizottsági tagok minden esetet megvitatnak, és megállapítják vagy kizárják a vetélés immunológiai hátterét és az immunterápia indokoltságát. A kezelés hatékonysága ugyanis csak azokban az esetekben várható, amelyekben bizonyított a vetélés "immunpatológiai" eredete.
Manapság sokat hallunk az "evidencián (bizonyítékon) alapuló" orvoslásról. Nem szerénytelenség azt mondani, hogy ez a gyógykezelés az egyik legszebb példája a tudományos bizonyítékokkal alátámasztott orvosi beavatkozásnak. Meg kell jegyezni, hogy azokban a habituális vetélési esetekben, ahol más kór áll a háttérben, az immunterápia nem hatékony. Ez egyben egy fontos gazdaságossági szempontot is felvet, hiszen nem vész kárba az egyébként drága kezelésekre fordított költség.
De térjünk vissza a bizottság munkájára! A bizottság jóváhagyása eredményeként a beteg "regisztrációs listára" kerül. Ezt követően az első alkalommal, amikor a beteg teherbe esik és a magzat életképessége igazolható (szívhangok hallhatók), az immunterápiás kúrát azonnal megkezdik. Ez azt jelenti, hogy intravénás immunglobulin (IVIG) infúziót kap, melyet 3 hetente ismételnek a terhesség 24. hetéig. Közben folyamatosan vizsgálják a kismamát, hogy az IVIG hatékonyságát nyomon tudják követni (monitorizálás). Így, ha a várt hatás már hamarabb megfigyelhető, és a magzat szépen fejlődik, az IVIG dózisa csökkenthető, vagy a kezelés hamarabb befejezhető.
Mind a szakma, mind a családok, de az ország számára is nagy öröm és élmény ebben a programban közreműködni. Megható, ahogyan "szurkolnak" nemcsak az orvosok, de a laboratóriumban dolgozó munkatársak is egy-egy "IVIG-bébi" fejlődéséért és megszületéséért. Hiszen el tudják képzelni a családosok, mit is jelent a gyermek utáni vágy, mely egyszer csak a reménytelenségből kézzelfogható áldást hoz.
Az elmúlt két évben elért kezdeti eredményeket alátámasztották a további esetek is, melyek során újabb 12 csecsemő fejlődik, hogy hamarosan napvilágot lásson, és örömöt nyújtson a szülőknek. Természetesen a program folytatása, illetve kiterjesztése a szükséges pénzügyi keretek biztosításától és aktívabb szervezőmunkától függ. Bízunk abban, hogy a kutatás eredményeinek ilyen gyors klinikai hasznosítása és a tudományosan megalapozott tapasztalatok, valamint hogy az eredményesség a népszaporulatot is elősegíti, meggyőző érvként támasztja alá a szükséges pénzügyi fedezet igényét. Erre pedig az előzetes jelzések alapján megvan a remény.
