Üzleti bankkártyák: pénzfelvétel előnyben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az üzleti célokra kibocsátott plasztiklapok száma Magyarországon alig éri el a 200 ezret, és ahogy a MasterCard Europe kutatásaiból kiderült: Észak-Amerikához viszonyítva Európában és hazánkban is kevés kisvállalkozó látja tisztán a bankkártya alapú pénzügyi gazdálkodás előnyeit.
A tranzakció gyakoriságát tekintve elsősorban vásárolnak bankkártyájukkal az ügyfelek, míg a tranzakció összege szerint a készpénzfelvételek mértéke nagyobb - jegyezték meg a HVB Banknál. A dombornyomott üzleti kártyákat 60 százalékban használják vásárlásra és 40 százalékban készpénzfelvételre, míg az elektronikus plasztiklapoknál 95 százalékot tesz ki a készpénzfelvétel aránya - adnak helyzetképet a K&H Banknál. A CIB Bank tapasztalatai azt mutatják: az egyéni vállalkozók bankkártya-tranzakcióinak közel kétharmadát a készpénzfelvétel teszi ki, a maradékot a vásárlás. Érdekes, hogy ez utóbbi 70 százaléka a benzinkutaknál történik. A társas vállalkozások bankkártya-használati szokásait vizsgálva hasonló arányokat tapasztalt a CIB Bank. A vásárlások több mint felét bonyolítják belföldön az ügyfelek, amelynek 90 százalékát üzemanyag, utazás és szállás kifizetésére és reprezentációs célra fordítják. Az MKB is hasonlóan nyilatkozott: a Visa Elektron bankkártyáknál a készpénzfelvétel aránya magas, a Visa Business, illetve MasterCard Silver plasztikoknál a fordítottja tapasztalható. Jórészt utazásra, vásárlásra használják a dombornyomott kártyákat az ügyfelek.
A bankkártya nem olcsó mulatság, hiszen éves díja akár 20 ezer forint is lehet, s az addicionális költségek is árnyalatnyival magasabbak a lakossági kártyákénál. Példának okáért a tranzakciós díjak esetenként többszörösei a lakossági piacon megszokottaknak. Egy művelet a számlatulajdonosnak több száz forintjába is kerülhet, ami egy havi néhány százezer forintos bevételt produkáló vállalkozót érzékenyen érinthet.
A jogi személyeknek kínált kártyák piacán nem a plasztiklapokhoz kapcsolódó addicionális szolgáltatások köre vagy a kártya ára a meghatározó, inkább a bankszámlához kapcsolódó lehetőségek a mérvadóak pénzforgalmi számla nyitásakor és a bankkártyák igénylésénél - hangsúlyozták az MKB-nál.
Erőteljes bővülésről nem tanúskodnak az adatok: a tavaly június végi 189 ezres üzletikártya-szám alig 3,2 százalékos bővülést takar az előző esztendő hasonló időszakához képest. A vállalati kártyák alacsony számának okát abban látják a szakemberek, hogy egyéb, főleg arany- és ezüstkártyákat is használnak üzleti célokra.
Bár a magyar kereskedelmi bankok zöme kínál üzletikártyakonstrukciókat, ezek többnyire folyó- vagy pénzforgalmi számlához kapcsolódó, forint vagy deviza alapú betéti konstrukciók. A kártyákhoz limitált asszisztencia, biztosítási és sürgősségi csomag, illetve SMS-szolgáltatás is tartozik, azaz gyakorlatilag megegyeznek a magánszemélyként is igényelhető aranykártya-konstrukciókkal. Klasszikus hitelkártya viszont egyáltalán nincs, és terhelési kártya is elvétve található a piacon (például a HVB és ÁÉB Banknál).
A MasterCard Europe szakemberei szerint a klasszikus hitelkártya megoldást jelenthet a kisvállalkozások rövid távú finanszírozására. Kibocsátásakor a pénzintézetnek csupán egyszer kell elvégeznie a vállalkozás hitelminősítését, szemben a kölcsönkérelmek elbírálásának külön-külön eseteitől. A rendelkezésre álló hitelkeret a vállalkozás típusának megfelelően beállítható és - a társaság pénzügyi teljesítményétől függően - megváltoztatható. A költségek lefaragását, a papír alapú adminisztráció csökkentésén túl, az üzleti kártyához tartozó kedvezményrendszer és törzsvásárlói hűségprogramok segítik. Európában például 10-40 százalékkal kevesebbet fordíthat alapvető üzleti kiadásaira irodaszerek, számítógép-alkatrészek és szoftverek vásárlásakor, nemzetközi expressz- és csomagküldő társaságok, valamint utazási és szállodai szolgáltatások igénybevételekor. Az Egyesült Államokban pedig "1 dollár = 1 pont" program keretében a kártyabirtokos kisvállalkozás levásárolhatja az öszszegyűjtött pontokat.
A hazai szereplők mindenesetre bizakodóak: a CIB Bank továbbra is hangsúlyt fektet a társas vállalkozásokra és az egyéni vállalkozói körre, dinamikus növekedést vár a kártyaszám és a bankkártyaforgalom terén. A K&H Bank mindinkább alkalmazható, kiegészítő szolgáltatásokkal szeretné motiválni az ügyfeleket a bankkártya használatára, illetve a plasztiklapokhoz kapcsolódó pluszszolgáltatások kiaknázására. (BM-FB)
