Több kkv-ra jut ugyanaz a torta
A közelmúltban elfogadott új kis- és középvállalkozói törvény értelmében a létszámkorlátok változatlansága mellett két lépcsőben módosul a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) besorolása. Az egyes vállalkozói kategóriák pénzügyi mutatói két lépésben változnak meg. Először 2004. május 1-jétől, hazánk uniós csatlakozásának napjától emelkednek az egyes kategóriák pénzügyi mutatóinak (éves nettó árbevétel, illetve mérlegfőösszeg) értékhatárai a kkv-k támogatásával kapcsolatos brüsszeli bizottsági ajánlás alapján készített, az EU-ban hatályos rendeleteknek megfelelően. Másodszor pedig - követve az uniós vállalkozói kategórialimitek növelését - 2005. január 1-jétől újabb változások elé nézünk.
A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozásoknál - az eddigiekhez hasonlóan - májustól még nem lesznek értéklimitek. Jövőre ebben a kategóriában a mérlegfőösszeg, illetve az éves nettó árbevétellimit egyaránt kétmillió euró lesz.
Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató középvállalkozóknál a jelenlegi kétmillió eurós mérlegfőösszegben, vagy 2,8 milliós éves nettó árbevételben megszabott határ az első lépésben öt-, illetve hétmillióra nő, a másodikban egységesen tízmillióra.
A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató középvállalkozói kategóriában 10,8 millió eurós mérlegfőösszeg vagy 16 milliós nettó árbevétel a még hatályos limit. Ezek májusban 27, illetve 40 millió euróra emelkednek; jövőre pedig 43, illetve 50 millióra.
Az új definíció bevezetésével több vállalkozás indulhat a támogatások megszerzéséért, s többen vehetnek részt a támogatási, finanszírozási konstrukciókban. A gazdasági tárca szerint a kkv-k mérlegfőösszeg- és árbevételhatárainak jövőre hatályba lépő módosítása közel ezer nagyvállalat közepes vállalkozássá minősítését eredményezi. E vállalkozások jogosulttá válnak a kkv-k kedvezményeinek igénybevételére, támogathatóak lesznek a szektor programjai keretében.
A mikro-, kis- és középvállalkozások arányai egymás között is eltolódnak. A jelenlegi feltételek szerinti közepes vállalkozások közül négyezer jövőre várhatóan mikro- és kisvállalkozássá válik.
Az új korlátok nincsenek összhangban a magyar valósággal - fogalmazott lapunknak Antallfy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke. Amíg azonban a vállalkozók saját bőrükön nem érzik a kategóriaváltozások hatását, nem foglalkoznak vele. Ha majd hirtelen kimerülnek a pályázati, illetve egyéb források, és emiatt kérelmükre elutasító választ kapnak, akkor teszik majd fel arra vonatkozó kérdéseiket, miért nem jutott nekik támogatás; másoknak pedig miért jutott?
Sajnálatosnak tarja Antallfy, hogy nem sikerült olyan megoldást találni, amely garantálná a legkisebbek hozzáférését valamennyi forráshoz. Szerinte számukra külön keretet kellene elkülöníteni a kis- és középvállalkozó célelőirányzatból. Attól tart, hogy a kategóriák módosítása miatt ugyanazon a tortán több szereplőnek kell majd osztoznia. Ám a nagyobbak hatékonyabban indulhatnak ebben a versenyben, köszönhetően tőkeerejüknek és menedzsmentjüknek. Sok kisebb vállalkozás attól fél, hogy lehúzhatja a rolót - szögezte le, példaként említve, hogy a korábbi uniós bővítés után, a csatlakozott országokban egy év alatt 20-30 százalékos volt a lemorzsolódás.
Kassai Róbert, az Iposz alelnöke szerint a limitváltozások eredményeként az 1400 nagyvállalatból 960 kerül be a középvállalkozói kategóriába; az 5600 közepesből pedig 4600 a kisvállalkozói körbe.
Ez azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozói szektor olyanokkal bővül, amelyeknek a hitelfelvevő képessége sokkal jobb. Az EU-s pályázatokhoz pedig saját erő és előfinanszírozás is szükséges. A nagyobbak tőkeellátottsága is jobb, sok közöttük a vegyesvállalat, amely a források nagy részét külföldről is be tudja szerezni hitel, illetve tőkeemelés formájában.
Az Iposz szerint a gyengébb vállalkozások olyan versenyhátrányba kerülnek, ami egyébként nem létezik. A 6-700 ezer magyar tulajdonú kicsi helyzete romlik. Problémának tartják azt is, hogy olyan szakmák, mint például a kézművesség, nem élvez külön védelmet. A mikrovállalkozások számára megoldásként egyrészt a források 30 százalékának átpántlikázását javasolja, másrészt a piacra jutási lehetőségek megkönnyítésére a kicsik számára külön pályázat, illetve a közbeszerzések specifikus kiírását szorgalmazza. Így mérlegelés kérdése lehetne az előnyös megkülönböztetés. Emellett szükségesnek tartják a kézművesszakmák megkülönböztetett figyelemmel kísérését is.
Kassai Róbert - aki a csatlakozó országok által létrehozott szakbizottság tagja - vállalta, hogy felmérik, az uniós tagországok miként segítették a legkisebb vállalkozásokat, milyen módszerekkel tudták elérni, hogy kedvező megkülönböztetésük nem sért törvényt, s azt az EU elfogadja.
