Devizaalapú lakáshitelek: alacsony kamatok, rejtett aknák

Egy hónap alatt megduplázódott a devizaalapú (euró, svájci frank) lakáshitelek kínálata a magyar bankpiacon, az ajánlatok egyre nehezebben összehasonlíthatók, az egységes hiteldíjmutató viszont - többek közt az átváltási kockázat miatt - máig hiányzik a konstrukciók mellől. A mutatót korábban már május 1-jétől minden lakossági hitelnél, így a lakáskölcsönöknél is fel kellett volna tüntetni, ám egy módosítás nyomán ez csak 2005. január 1-jétől lesz kötelező. Úgy tudni, a PM addig egy olyan számítási módszert dolgozna ki, amely megfelelően tömöríti a hitelek járulékos költségeit, és megszünteti a többféle értelmezéshez vezető kiskapukat. Most egyébként forinthitelt használt lakásra - évente változó kamatozással - a legolcsóbban a BB, az OTP, az FHB és a Volksbank kínál. (A BB és a Volksbank ajánlata devizában is legolcsóbbak közt van, míg az OTP csak tervezi a devizaalapú jelzálogkölcsön bevezetését.) Az öt évre fix kamatozású forinthiteleknél az Erste és a K&H ajánlata a legjobb, és svájci frankban is a K&H adja az egyik legolcsóbb hitelt, nála csak a BB év végéig érvényes akciós kölcsöne a jobb, kamattal és kezelési költséggel is alig több négy százaléknál. (A Népszabadság táblázatban is összesíti a lakáshitelek éves terhét a különböző bankoknál, a Magyar Hírlap pedig azokat a költségeket gyűjti össze, amelyeket nem, vagy nem egyértelműen mutat a teljes hiteldíjmutató.) (MH, 9. old., Nszab., 15. old.)