Ellenzéki siker az EP-választáson
A Fidesz kapta a legtöbb szavazatot az első magyarországi európai parlamenti választáson. A nagyobbik ellenzéki pártnak a voksok 47,41 százaléka, míg a nagyobbik kormánypártnak, az MSZP-nek 34,31 százalék jutott. A Fidesz így 12, az MSZP pedig 9 mandátumot szerzett. Bekerült az Európai Parlamentbe a kisebbik koalíciós párt az SZDSZ is; 7,72 százalékos szavazataránya 2 képviselői helyet jelent, és 5,33 százaléknyi vokssal az MDF-nek is jutott egy mandátum. Kovács László, az MSZP elnöke úgy értékelte az eredményt, hogy a magyar kormánypártok nagyobb bizalmat kaptak, mint az uniós átlag. Sikeres kormánypártok is szenvedtek vereséget - hangoztatta, és példaként a német szociáldemokratákat, illetve az olasz Forza Italiát hozta fel. Medgyessy Péter miniszterelnök egyebek mellett azt mondta, hogy az eredmény következetesebb munkára ösztönzi a kormányt. Schmitt Pál a Fidesz listavezetője kifejtette: pártja egyedül több voksot kapott, mint a kormánykoalíció erői összesen. Sürgette, hogy az EP-be jutott pártok képviselői üljenek össze és állapodjanak meg egy nemzeti minimumban. A részvételi arány nem egészen 38,5 százalékos volt, vagyis csaknem 3,1 millióan - a legtöbben (47,26 százalék) Budapesten, a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (29,20 százalék) - járultak az urnákhoz. Az előzetes eredmények szerint az új EU-tagországokban összesítve aválasztópolgárok 28,7 százaléka élt szavazati jogával. Mintegy kétezer külföldi állampolgárnak volt lehetősége arra, hogy magyar pártlistákra szavazzon hazánkban, külföldön pedig összesen mintegy 2 és félezer magyar adta le voksát; a legtöbben 249-en Brüsszelben. Az EP-választás az EU legtöbb más tagországában is az ellenzék sikerét hozta. (MH 1., 1-8. old., Nszab., 1., 2-5. old., NSZ 1., 2-5. old.)
