Árcsökkenés a lakáshiteleknél
Az elmúlt napokban több hitelintézet is csökkentette lakáshiteleinek kamatait: a változások elsősorban a forint alapú, támogatott konstrukciókat érintették, ám történtek módosítások a deviza alapú termékeknél is. A kamatokon túl az egyéb feltételeken is igyekeztek enyhíteni a bankok: több hitelintézet megemelte például a hitelbiztosítéki értékhez viszonyítva adható kölcsönöszszeg százalékos mértékét.
Az Erste Bank például e hónap elejétől csökkentette jelzáloglevélkamat-támogatott lakáshiteleinek kamatát: az új lakás vásárlásához felhasználható hitelek 4,99, a használt lakások vásárláshoz igényelhető hitelek kamata pedig 6,99 százalékra mérséklődött. A hitelintézet kamatperiódustól függetlenül változtatott a hitelek feltételein, tehát a csökkentés az egy- és az ötéves kamatperiódusú hitelekre egyaránt vonatkozik. A használt lakásoknál is jelentősen csökkentette a kamatokat az Erste a jelzáloglevélkamat-támogatott hiteleknél, az egy-, illetve ötéves kamatperiódusnál: így december 1-jétől egységesen 6,99 százalékos kamat mellett vehető igénybe használt lakás vásárlására az ilyen típusú támogatott hitel. A december 1-jétől december 31-ig befogadott hiteleknél a bank megemelte a fedezetül szolgáló ingatlanok terhelhetőségét bizonyos konstrukcióknál: így az év utolsó hónapjában a svájci frank és az euró alapú lakáshiteleknél a nyújtható hitelösszeg felső határa kilenc százalékkal, a jelzáloglevélkamat-támogatott hiteleknél 15 százalékkal nő. Különösen kedvez a bank azoknak az ügyfeleinek, akik az Erste Bank által finanszírozott lakóparkokban vásárolnak új lakást. Ez esetben ugyanis nincs szükség külön értékbecslésre, hanem az adásvételi szerződésben szereplő vételár alapján határozzák meg a hitelbiztosítéki értéket. A havi törlesztőrészlet csökkentése érdekében a svájci frank alapú hiteleknél a futamidőt 25 évre emelte az Erste.
A jövő év elején - ha valóra válnak a forint árfolyamára és a jegybanki alapkamat alakulására vonatkozó előrejelzések - növekedésnek indulhat a forinthitelek súlya a deviza alapú kölcsönökhöz képest: a forint árfolyamának most prognosztizált gyengülése ugyanis némileg megemelheti ez utóbbiak törlesztőrészleteit, és az európai kamatszintek várható alakulása is a deviza alapú kölcsönök drágulásának irányába hathat.
Egyes esetekben egyébként a forinthitelek már most is kifizetődőbbek lehetnek a deviza alapúaknál, legalábbis ez derül ki a bankok kondíciós listáiból. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank honlapján található tájékoztató szerint például az új lakáshoz igényelhető támogatott konstrukciók havi törlesztőrészletei - ötmillió forintos hitelösszeg és tízéves futamidő mellett - pár ezer forinttal alacsonyabbak az euró és svájci frank alapú kölcsönénél. (A jelzáloglevélkamat-támogatásos konstrukció előnye az euró alapú hitelhez képest nagyjából havi hatezer, a svájci frank alapúhoz képest pedig havi kétezer forint.) A forint alapú lakáskölcsönök súlyát viszont - mutatnak rá szakértők - nagyban befolyásolhatja az is, hogy mi lesz a kormány nemrégiben beharangozott Fészekrakó programjából: fontos ugyanis, hogy az alacsony önrésszel igényelhető hitelt hozzáférhetővé teszik-e devizában is, vagy csak forintban, illetve nem mindegy az sem, hogy 30, vagy 35 évnél húzzák meg az igénylés felső korhatárát.
A várható folyamatok ellenére a deviza alapú kölcsönök visszaszorulására nem kell számítani. A fogyasztási és gépjárműhiteleknél ugyanis egyértelműek az előnyeik a forint alapú kölcsönökkel szemben, és a rövid futamidő okán ezeknél a termékeknél az ügyfél számára elviselhetőbb a kockázat is. A lakáshiteleknél a forint alapú kölcsönök elterjedésének szintén komoly akadályát jelenti - legalábbis egyelőre -, hogy a használt lakásokhoz igényelhető támogatott hiteleknek a rendeletben meghatározott, ötmillió forintos plafonja meglehetősen alacsony.
