Cél a közös haszon
A nyugat-európai országokban komoly hagyományai vannak a PPP-konstrukciónak. Magyarországon is megkezdődött már az első projektek gyakorlati megvalósítása, de sokak számára nem vagy csak részben ismert megoldást takar ez a konstrukció. Mondhatni, hogy még csak a tanulási időszakban járunk - ezt példázta a BKIK konferenciáján Véber Lászlónak, a Magyar Építő Rt. vállalkozási igazgatójának hozzászólása is.
Az építőipari vállalat az OTP Ingatlan Rt.-vel közösen kapcsolódott befektetőként a miskolci és a veszprémi egyetemi kollégium építésébe. A kétfordulós közbeszerzési pályázatot követően ez év tavaszán zárultak le a tárgyalások, majd nyár elején a szerződéskötés is megtörtént. A vállalkozási igazgató úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hónapokban több zsákutcába is befutottak, a problémák megoldása nem volt mindig egyszerű, de az egyes esetek mások számára is tanulságosak lehetnek. Több példát említett, ezek közül az egyik arról szólt, hogy ki viselje a kollégiumi létesítmények kihasználtságának kockázatát, tekintettel a húszéves időtartamra. A PPP úgy rendelkezik, hogy a köz- és magánszféra együttműködésében a kockázatokat annak kell viselnie, aki a legjobban képes azok kezelésére. Mivel speciális intézményről van szó, a kérdést nem volt könnyű eldönteni. Végül a felek abban egyeztek meg, az egyetemek vállalják, hogy a szorgalmi időszakban (amely évente tíz hónapig tart) a kollégiumi helyek kilencven százalékát feltöltik, a maradék tíz százalék plusz a két nyári hónap pedig a befektetők kockázata.
Véber László kiemelte, hogy nem kevés időt vett igénybe a bankokkal való tárgyalások lefolytatása sem. Mint kiderült a hitelfelvételhez nem elég biztosíték, hogy a projektben két tőkeerős cég vesz részt, az állami garanciák megléte is követelmény. Az igazgató hozzátette, hogy érthető a bankok óvatossága, s ez végső soron a befektetők érdeke is. Két bankkal tárgyaltak, végül az egyikkel sikerült megállapodniuk.
A vállalkozási igazgató szavaiból kiderült, több hónapos "nyomozó munkába" került annak kiderítése, hogy az egyes kollégiumi szolgáltatásokat az áfatörvény alapján hova lehet besorolni. Az egyeztetési folyamatba a KSH, a PM, az APEH és az oktatási tárca szakembereit is bevonták, s a kérdést a közelmúltban sikerült is tisztázni. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) az ingyenes földhasználatról alakult ki vita. Végül a KVI-vel való négy hónapos egyeztetés után vált véglegessé, hogy a befektetőknek nem kell fizetniük a földhasználatért. A történteket Véber László úgy kommentálta, hogy bár békés megegyezéssel zárult az ügy, de ez az eset is azt mutatja: az állami apparátuson belül is vannak még viták a PPP értelmezésével kapcsolatban. Zárszóképpen elmondta, hogy az elmúlt egy évben sok olyan tapasztalatot szereztek, amelyet a későbbiekben - ha további projektekben is részt vesznek - hasznosítani tudnak. Most következhet a megvalósítás, a kollégiumok tényleges felépítése, majd két évtizedes működtetése.
Toronyi András, az Arcadom Építőipari Rt. képviselője - a cég két év alatt több PPP-pályázaton vett részt - kiemelte, hogy a külföldi tapasztalatokat egy az egyben nem lehet adaptálni, a magyar sajátosságok külön szabályokat igényelnek. A PPP nem csodafegyver, de új lehetőségeket jelent a beruházások megvalósításában. Abonyi Árpád, az Intercom képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy már a beruházási tervek készítésekor ki kell kérni az üzemeltetők véleményét, s célszerű figyelembe is venni annak érdekében, hogy a projekt a legtöbb hasznot hozza számukra.
