Külpiacon a hazai vállalkozók
A magyar kis- és középvállalkozások többsége számára a legkézenfekvőbb növekedési lehetőség a Kárpát-medence országaiban nyílik - fejti ki Gérnyi Gábor, a GKM főosztályvezetője, s hozzáteszi: a nyugat-európai vagy tengerentúli terjeszkedés költségeit jelenleg csak egy igen szűk vállalkozói réteg engedheti meg magának. Térségünkben az is előnyt jelent, hogy a idegen nyelveket - többségében - nem beszélő magyar vállalkozóknak kommunikációs gondokkal sem kell számolniuk. Az is kedvező, hogy a magyarok a környező országok vállalkozóihoz képest a piacgazdaság követelményei és lehetőségei tekintetében szintén lépéselőnyben vannak.
Ugyanakkor veszélyt jelenthet, hogy ezeken az ismeretlen piacokon országonként más és más a jogbiztonság, valamint a fizetési fegyelem. Az üzleti kötelezettségvállalás előtt ezért mindenképpen érdemes tájékozódni. Ebben partnerek azok a magyar állam által fenntartott intézmények, amelyekről azonban a hazai vállalkozók nem mindegyike hallott. Pedig a kassai főkonzulátus - mint az ITDH helyi szervezete - az egész kelet-szlovákiai, ungvári, ukrajnai, krakkói, dél-lengyelországi, kolozsvári és erdélyi üzleti lehetőségekről és cégekről nyújt magyarul, naprakész gazdasági információkat - térítésmentesen.
A szakember szerint a térség legattraktívabb üzleti lehetőségeit most a 7-8 százalékos éves növekedést felmutató Románia ígéri, ahol ugyan a végéhez közeledik a privatizáció, de így is akadnak ígéretes üzleti lehetőségek. Ehhez nyújtanak tanácsot az ITDH Erdélyben működő hét irodájában tevékenykedő magyarul is beszélő, helyi szakemberek. Kárpátalján viszont még javában zajlik a privatizáció, ráadásul üzleti körökben úgy tartják, hogy ezen keresztül vezet az út a hatalmas lehetőségeket rejtő ukrán és orosz piac felé is.
A bútorgyártással foglalkozó Kanizsa Trend Kft. már komoly tapasztalatokat szerzett a szomszédos piacokon. Ausztriában 15 évvel ezelőtt kezdte meg a piacépítést, s jelenleg évi egymilliárd forint feletti forgalmat könyvelhet el. Szlovéniában, Horvát-, Csehországban és Szlovákiában - ahol később jelentek meg a piacon - mára évi több száz millió forintos forgalmat értek el.
Miklós Zsolt kereskedelmi igazgató szerint a volt szocialista országok piacain, ahol az idehaza már bevezetett Andante bútorcsaláddal jelentek meg, hatalmas túlkínálat fogadja a piacra lépőket. Ezért kulcskérdés a minőség, a szállítási határidők betartása és a versenyképes ár. Mivel az önálló piaci megjelenés igen komoly anyagi megterhelést jelentene, gondosan kiválasztott kereskedelmi partnerekkel törekednek az eladások növelésére. Ehhez viszont döntő fontosságú, hogy a szállító ismerje partnerei előéletét, tőkeerejét, szükség esetén megfelelő garanciákat is kérjen. Mindezek mellett a régiós terjeszkedés, amelynél a fogadtatást és a lehetőségeket érezhetően befolyásolja a magyar és az adott állam közötti politikai kapcsolat minősége, különösen hosszabb távon komoly tartalékokat rejt. Ezért a Kanizsa Trend hamarosan az ukrán, a román és az orosz piacon is igyekszik megvetni a lábát.
A Sió-Eckes Kft. az orosz, a román, a bolgár és a jugoszláv utódállamok piacán épített ki stabil pozíciót. Az ezekről a piacokról származó néhány száz millió forintos eladás Fazekas Endre ügyvezető igazgató szerint a gyümölcslégyártó cég forgalmának mindössze néhány százalékát teszi ki, a több lábon állás miatt mégis fontosnak mondható. A Magyarországon a Hohes C Mild terméket most bevezető vállalat a keleti piacokon - az anyavállalattal történt egyeztetés alapján - a Sió gyümölcslevekkel szerzett biztos pozíciót.
A szakember szerint az elmúlt években ezekben az országokban - különösen Szlovéniában és Horvátországban, de Romániában is - az elmúlt 4-5 évben jelentős átalakulást lehetett tapasztalni: a hipermarketláncok megjelenésének hatására - a kisebb üzletek szintén lánccá történő szerveződésével - koncentráció zajlott le a kereskedelemben. Mindez megkönnyíti az eligazodást, miközben az új helyi és külföldi versenytársak megjelenése miatt a korábbinál is komolyabb anyagi áldozatot kell felvállalnia annak, aki meg akarja őrizni, vagy erősíteni szeretné piaci helyzetét. Ugyanakkor jó hír, hogy a piac fejlődése a fizetési fegyelem megszilárdulásához is jelentősen hozzájárult, ami azt mutatja, hogy a terjeszkedni kívánó magyar cégeknek mindenképpen előnyös megjelenni ebben a térségben.
Minél jobban haladunk nyugatról keletre, annál inkább érződnek a piac gyengeségei - magyarázza Péter Ferenc, a Sony Overseas it-üzletágának közép- és délkelet-európai régiómenedzsere. Tapasztalatai szerint a legmagasabb üzleti kultúra, fizetési fegyelem és a minőség iránti igény Szlovéniát jellemzi. A legkevésbé pedig Bosznia-Hercegovinára és Szerbia és Montenegróra jellemző: itt a pénzügyi gond a cégek és a lakosság vásárlóerejének gyengeségében egyaránt megmutatkozik. A Sony it-termékeivel foglalkozó szakember szerint a két véglet közötti állapot található Horvátországban, ahol - Lengyelországhoz hasonlóan - már nagyobb a kereslet, ám minimális a márkahűség, de ez inkább az olcsó tömegtermékek iránt mutatkozik meg. A piaci jelenlétet mégis mindegyik országban érdemes erősíteni, hiszen - főként a legfejletlenebb bosnyák és szerb piacon - a mostani erőfeszítések a gazdaság fejlődésével kamatostól megtérülhetnek.
