A feldolgozóipar után a közszférában volt a legtöbb elbocsátás
A feldolgozóipar után a közszféra bocsátotta el a legtöbb munkatársat az első fél évben. Míg az előbbiben a kilencezret is meghaladta a csoportos létszámcsökkentések áldozatainak száma, addig a közigazgatás, oktatás, egészségügy, valamint szociális ellátás területéről több mint három és fél ezer ember elbocsátását jelentették be a hazai foglalkoztatók a munkaügyi kirendeltségeknél. Meglehet, hogy mindez csak átmeneti állapot, mivel az úgynevezett PSP-index szerint - amely az Observer, valamint a PSP Siklóssy és Partner közös kutatását összegzi - a második negyedévben kiemelkedően sok új munkaerőt keresett a közszféra. Dobogós helyezett például az egészségügy és a szociális ellátás, az oktatás álláslehetőségei pedig több mint két százalékot tettek ki az összes meghirdetett munkalehetőség között - tudtuk meg Visegrády Tamástól, a PSP Siklóssy és Partner ügyvezetőjétől. A fejvadász cég elemzése alapján számos üres posztot épp a legnagyobb elbocsátó, a feldolgozóipar hirdetett meg, ezen belül azonban csökkent a gépipari pozíciók hányada.
Az ellentmondást alátámasztja Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége elnöke, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője is. Munkaerő-túlkínálatot és a spe-cialisták hiányát egyaránt érzékeljük a feldolgozóiparban, különösen a termeléshez kapcsolódó posztokra nehéz szakembereket találni - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére. Jó hír, hogy a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a közszférát kivéve minden ágazatban kevesebb kollégától váltak meg a munkaadók a második negyedévben az elsőhöz képest. Míg január-márciusban tízezernél is többen kapták kézhez felmondólevelüket, addig április-júniusban hétezren. A fővárosban maradtak legtöbben, közel kétezren munka nélkül, majd Nógrád következik, ahol hétszázzal nőtt az állástalanok száma. Meglepetés viszont, hogy a harmadik legnagyobb állásvesztő megye Győr-Moson-Sopron lett, itt 640-en voltak kénytelenek elhagyni addigi foglalkoztatójukat.
Ha a csoportos létszámcsökkentések mellett a hazai foglalkoztatottság másik mérlegét, a munkahelyteremtést nézzük, Magyarország 98 olyan új vállalkozás alakult, amely dolgozói igényt jelentett be a munkaügyi kirendeltségeknél, méghozzá összesen 3360 főt. Ebből a főváros 27 új céggel gazdagodott az első hat hónapban.
Visegrády Tamás szerint az építőipar továbbra erős és meghatározó számú munkaerő-piaci ajánlatot tesz, s ezt igazolják vissza a Foglalkoztatási Hivatal adatai is. Míg az újonnan teremtett álláshelyek egyharmadát a feldolgozóipar adja, egyhatodát az építőipar. A már meglévő vállalkozások közül 1110 bővítette a létszámát, több mint 27 ezer dolgozóval. Ebből tízezer kollégát a Közép-Magyarország régióban alkalmaztak. Bár új munkahelyek teremtésének eredményeként is ebben a régióban bővült leginkább a foglalkoztatás, az észak-alföldi megyékben is közel 800-zal több új munkahelyet teremtettek az újonnan alakult vállalkozások. A munkaerőpiac mérlege pozitív, hiszen míg 17 ezren elvesztették, addig közel 31 ezren megtalálták új munkaadójukat az első hat hónapban. Ám ez a szám időarányosan alatta marad a Foglalkoztatási Hivatal becslésének, miszerint az idén 44 ezerrel bővülhet éves szinten a foglalkoztatás. Az FH ezt az előrejelzést még tavaly ősszel tette, miután ötezer vállalkozás munkaerő-felvételre, illetve létszámcsökkentésre vonatkozó terveit összegezte.
