Az M9-es sztrádáért lobbiznak
A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a második Nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjainak körében kiemelt stratégiai célként felvette az M9-es gyorsforgalmi út északi szárnyának megépítését. Az érdekelt településekkel összefogva lobbizott a Kiskunhalas-Kiskunmajsa-Kistelek-Mindszent-Orosháza-Békés-csaba-Debrecen nyomvonal megépítéséért Szentes polgármestere is.
A projekt előkészítése elkezdődött, erre a regionális tanács támogatást adott. A nyomvonal megépítésével az alföldi térség is autópályák és gyorsforgalmi utak fontos csomópontja lesz, ami a gazdasági fellendülés egyik alapvető feltétele. A Budapestről az Alföldet sugarasan átszelő autópályák - M5-ös, M4-es, M44-es - első igazi csomópontja Romániában van, a Temesvár-Arad-Nagyszalon-ta-Nagyvárad-Szatmárnémedi gyűrűn. Ha Magyarországon nem épül meg a gyorsforgalmi út, a működő tőke valószínűleg áthalad az Alföldön, és a Románia első közlekedési csomópontjában található nagyváro-sok lesznek a célpontok. Így az Alföld véglegesen leszakadhat.
A nyugat-dunántúli régiók - felismerve a közlekedési csomópontok gazdaságélénkítő szerepét - szinte projektszintig kidolgozták az M9-es Sopron-Nagykanizsa-Kaposvár-
Szekszárd alkotta nyugati gyűrűjét. Az új gyorsforgalmi út a Dél-Alföldön a 21 kistérségből kilencet közvetlenül érintene. Azt figyelembe véve, hogy egy ilyen típusú fejlesztésnek 30 kilométeres a hatósugara, a régió kétharmada számára jelentene közvetlen gazdasági előnyt a sztráda. (VG)
