Hogyan járjunk parázson?

A parázson járás több nép kultúrájában jelentőséggel bíró rituálé, a bátorság, férfiasság, az ismeretlennel való megküzdés fogalmai kapcsolódnak hozzá. Ennek megfelelően sokan úgy vélik, sajátos lelkiállapotba kell kerülni ennek véghezviteléhez, révület, hit, transzcendentális nyitottság szükséges az izzó parázson sétáláshoz.

Ezzel szemben több vizsgálat kimutatta, hogy különösebb lelki rákészülés nélkül, "hitetlenül" is fájdalom és sérülések nélkül végrehajtható a mutatvány. A tűzönjárás kapcsán komolyabb égési sérülések nem, csupán apró hólyagok szoktak keletkezni.

David Willey, a pennsylvaniai Pittsburgh Egyetem fizikusa, a tűzönjárás témakörének kutatásával foglalkozik. Saját maga is részt vett az 1998. évi Guiness-rekord felállításában, mely során tizenhetedmagával sétált mintegy 50 métert izzó faszénen.

Willey szerint a parázson járásban nincs semmi "hókuszpókusz". A hő háromféleképpen terjedhet: hőáramlás (konvekció), hővezetés (kondukció) vagy hősugárzás révén. Hőáramlás során valamilyen közvetítő közeg, gáz vagy folyadék adja át az egyik test hőenergiáját a másiknak. Hővezetés közvetlen érintkezéssel jön létre, míg hősugárzás során a meleg elektromágneses hullámok formájában terjed.

A parázson járás során a hővezetés jut a legnagyobb szerephez. A faszén azonban rossz hővezető, valamint a rajta lévő hamu is szigetelőrétegként viselkedik. Gondoljunk csak bele: a fának éppen ezt a tulajdonságát aknázzák ki, amikor serpenyők nyelét, teáskannák fogantyúját fából készítik, hiszen például a fém jó hővezetése miatt garantáltan sérülést okozna.

Fontos tényező továbbá az is, hogy a talp csak rövid ideig érintkezik a parázzsal, és nem is teljes felszínével. A szénrögök felülete egyenetlen, a láb boltozatossága miatt pedig még sík talajon sem érintkezik a talp minden pontja az alapzattal. Így tehát a rossz hővezetés, és a hőátadásra rendelkezésre álló idő rövidsége együttesen akadályozza a talp megégését.

Mivel az idő jelentős tényező, ácsorogni, de még lassan sétálni sem szokás a parázson. Az égési hólyagocskák jellemzően azokon a területeken alakulnak ki, melyek a teljes séta során a legtöbbet érintkeznek az izzó faszénhez, azaz a legtöbb lépés során hozzáérnek a parázshoz. (National Geographic)