Kifogásolhatóan dolgoznak, milliókat keresnek

Szép szavakkal, de keményen bírálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése az ÁPV Rt. 2004-es tevékenységét. A számvevők szerint ugyan öszszességében az előírásoknak megfelelően működött a társaság, ám több szabálytalanságot is találtak. Emellett a döntés-előkészítés többször is ellentmondásos volt, megalapozatlan döntések születtek, és ezek nem- egyszer vagyonvesztéshez vezettek. A számvevők ezért azt javasolják a pénzügyminiszternek, hogy vizsgálja meg a személyi felelősséget. A privatizációs szervezetet felügyelőjét felhívták arra is: követelje meg, hogy az ÁPV olyan pályázatokat írjon ki, amelyeknél a kritériumok objektívek és átláthatóak, s a második fordulóban is érvényesülhet a verseny.

Az ÁSZ megállapította: a tavalyi privatizációs folyamat elsődleges célja a bevételek, illetve azok jelenértékének maximálása volt, hogy ezzel is csökkentsék a költségvetés hiányát. Ezzel magyarázható, hogy a cég teljesítette ugyan a bevételi elvárást, de annak szerkezete drasztikusan eltért a tervezettől. A 284,4 milliárdos tervvel szemben 310,1 milliárdos bevételhez jutottak, ám privatizációból ennek csupán a 37 százaléka származott az elvárt 85 helyett. A tervezettnek ugyanakkor mintegy kétszeresét szedték be osztalékelvonásként, 157,8 milliárd forintot azonban így is a Richter Gedeon Rt. átváltható kötvényeinek kibocsátásából kellett pótolni. Ez az ÁSZ szerint az eredetileg beígért részvényeladásoknál nagyobb kockázattal jár.

Az ÁPV Rt. beszámolási rendszerével sem voltak elégedettek az ellenőrök. A jelentés szerint a szervezet ezek összeállításakor gyakran eltér a számviteli törvény általános szabályaitól, s "a valódiság és világosság számviteli elve sajátosan érvényesül". A számvevők nehezményezték azt is, hogy a Richter kötvénykibocsátásánál a tanácsadók kiválasztása még az előtt megkezdődött, hogy ilyen jellegű hitelfelvételre egyáltalán törvényi lehetőség lett volna.

A jelentés külön kiemeli az immár végelszámolás alatt lévő Bábolna Rt.-nél tapasztalt milliárdos nagyságrendű vagyonvesztést. A vizsgálatot végzők nem értik, miért nem merült fel az immár tíz éve tartó reorganizáció során egyszer sem a személyi felelősség tisztázása.

Az is magyarázatra szorul, miért került a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációs pályázatába olyan kitétel, amely a második fordulóban úgy engedélyezte az ajánlati ár csökkentését, hogy annak elfogadásának mérlegeléséhez semmilyen támpontot nem adott a bírálóknak. Emiatt a végül nyertesnek kihirdetett, az első fordulóban ígértnél 700 millió forinttal kisebb árat tartalmazó pályázat elfogadása szubjektívvé vált.

Jó hír ugyanakkor, hogy az ÁPV Rt. hozzárendelt - azaz nem privatizálandó - vagyonába tartozó cégeknél a sajáttőke-arányos megtérülés nőtt. Túlságosan azonban nem örülhetünk: az állami részesedéssel súlyozott megtérülés 4,6-ról alig 8,6 százalékra emelkedett, az infláció felett igen szerény reálhozamot biztosítva.