Kisvakond 50 éves

50 éves a 85 országba sikerrel exportált Kisvakond. Az évforduló kapcsán az [origo] készített összeállítást.

1954 őszén a cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, bizonyos Zdenek Miler - aki első saját, máig is elismert filmjét 1948-ban készítette A milliomos, aki ellopta a Napot címmel - megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára.

A lehetséges témák között épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. "Micsoda ötlet, hát mit lehet egy ilyen rettentő unalmas témáról rajzolni?!" - gondolhatta az akkor 33 éves rajzoló-animátor. Miler nem akart olyan hagyományos propagandafilmet csinálni, amelyben a narrátor bácsi elmagyarázza a képen mutatott gyártási folyamatokat. Úgy gondolta, hogy egy érdekes és szeretetre méltó "igazi karakterre" van szükség, amelyik kalandjai során nem egyszerűen végigkalauzolja a gyerekeket a gyártási folyamatokon, hanem megtölti élettel a filmet.

Az ihlet nehezen jött, mivel Miler olyan karaktert akart találni, amely még nem szerepelt egyetlen rajzfilmben sem. Egér, kacsa, róka, farkas, kismadarak már kilőve... nem csoda, hogy bő két év és egy szerencsés botlás kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa. A botlás szó szerint értendő: Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson. - Ez a jó ötlet - gondolta - egy hol itt, hol ott, a föld alól felbukkanó Kisvakond! - Hónapokon kísérletezett a figurával, hiszen a vakond csökevényes szemeivel és merev ujjú ásólábaival nem egy táncoskomikus-alkat. Krtek végül két lábra állt, szemeket és fogásra is alkalmas kezeket kapott "papájától".

A vakond nadrágja: a máig legismertebb darabot 1957-ben, a velencei filmfesztiválon mutatták be, ahol rögtön első díjat kapott. A vakond nadrágja inkább szól a barátságról, kitartásról és összefogásról, mint a textiliparról, de azért mégis... Szóval a pókok megfonják a textilszálakat, a hangyák szövőgépet építenek és megszövik a vásznat. Közben a magasabb szinteken ücsörgő dongók és tücskök hegedülnek, nézik a melót az ág tetejéről - de ne erőltessünk párhuzamokat a termelőágazatok valós gyakorlatával. Végül elkészül a nadrág, a Kisvakond pedig egy csapásra Közép-Európa legismertebb rajzfilmsztárjává válik. A nadrág után jött az autó, rakéta, karácsonyfa, esernyő és a többi folytatás. A Kisvakond a csehszlovák filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, kalandjait 85 ország vásárolta meg. A színvonalas tartalomhoz illett a pantomim-rajzfilm forma is, amit csak könnyű levetíteni. A Kisvakond keveset beszél - tulajdonképpen csak az első filmben szól pár szót. A további 61 részben Miler két kislánya, Katerina és Barbora kuncogásaiból és egy-egy szavas felkiáltásaiból vágták össze a Kisvakond hangját. A rendszerváltáskor Zdenek Miler levédette a Vakondot, és engedélyt adott a merchandising termékek - pólók, táskák - forgalmazására. Nem adta el viszont a film és könyvjogokat, azaz a 2002-es utolsó epizód után aligha készül új Vakond-folytatás. Olyan ez, mintha Walt Disney 1966-os halála után már nem készülhetett volna Miki egér-film.

- Ha eladnám Krteket, az olyan lenne, mintha megölném! - nyilatkozta a közel 85 éves, Lyme-kórban szenvedő Miler (született 1921 februárjában, Kladnóban). A Kisvakond és alkotója között, aki kockáról kockára átnézete minden egyes filmjét, túlságosan szoros ehhez a kapcsolat. Miler felesége, Emilie szerint férjének kevés barátja van, csendes és magányos életet él szerény prágai otthonában, kedves rajzfilmfigurái társaságában. Ez már nem fog megváltozni.

- Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom - mondta Zdenek Miler. - Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz. [origo]