Könyvelés inka módra
Áttörésről számolt be az inka csómózás megfejtése ügyében a Science című tudományos folyóiratban Gary Urton, az amerikai Harvard egyetem antropológusa és Carrie Brezine matematikus. Kutatásaik során azt fedezték fel, hogy a kipuban használt szálak és az azt követő közös szál csomó-szerkezete hasonló, s az összefűzött szálakban szereplő számok összegét belecsomózták az összefogó szálba. Olyasmiről van szó, mint amikor manapság összegezik a csoportok, osztályok, részlegek és vállalatok termelési eredményeit -- mondják a kutatók.
A 13. században alakult államból létrejött inka birodalom, amely fénykorában Ecuadortól Chile északi részéig húzódott, és a spanyol hódítás nyomán, a 16. században hullt szét - fejlett közigazgatással rendelkezett. Urton szerint a "középvezetők" beosztottaik jelentéseit szálra csomózva kapták, és mikor összefűzték azokat, az összekötő szálba belecsomózták az összesítést, s így továbbították saját főnökeiknek. A számok az állam számára fontos adatokat - például a lakosság, az adó, a katonai egységek létszámát, mennyiségét, stb. - jelenthettek. (index/mti)
