Ma évadnyitó az Operában
Talán annyi meglepetésre maga Hegyi Árpád Jutocsa sem készült, mint amennyivel már eddig is szembesülnie kellett, ezek között is a legfontosabb Petrovics Emil zenei főigazgató lemondása (kettejük neve a legutóbbi hetekben számos alkalommal olvasható volt a lapok hasábjain).
Szinetár Miklós távozása után meglepően sok pályázat érkezett a megüresedett főigazgatói posztra, annak ellenére, hogy a nemzeti dalszínház pénzügyi gondjai nem új keletűek. Végül Hegyi Árpád Jutocsa rendezőre, a Miskolci Nemzeti Színház korábbi főigazgatójára, a nemzetközi operafesztivál alapítójára esett Bozóki András kulturális miniszter választása. Az intézményt fenntartó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát képviselve Bozóki András - elmondása szerint - nagy gondot fordított arra, hogy saját tanácsadó testülete és a pályázatokat értékelő szakmai zsűri mellett mind több avatott szakemberrel konzultáljon az új főigazgató kinevezésével kapcsolatban.
Hegyi Árpád Jutocsa végül a hagyományokat és az újítást egyaránt képviselő vezetői csapatával és a pályázatában felvázolt, gyökeresen megújuló játékrenddel nyerte el a bizalmat. Az említett csapatban Kesselyák Gergely művészeti, Müller Péter Sziámi stratégiai, Kúnos József gazdasági, Závecz Ferenc ügyvezető és Petrovics Emil zenei főigazgatóként szerepelt - Petrovics Emil azonban néhány héttel a csapat hivatalba lépése után távozott.
Még az új vezetők érkezése előtt megkezdődött a fenntartó által előírt létszámleépítés - a társulati működés ésszerűsítése az egyik legegyértelműbb elvárás az új igazgatóval szemben, hiszen a legutóbbi időszakban közel 1100 fő dolgozott az Operában. A teljes keret 1000 főre szűkítése után sem számíthat mindenki bebetonozott állásra. Kesselyák Gergely művészeti igazgató lapunknak kifejtett elképzelése szerint azonban a kórus 150 és a zenekar 210 fős létszámához már nem nyúlnak hozzá.
A magánénekesek nem a korábbi rendszerben dolgoznak majd az Operában. Jelenleg 178 művész átlagosan évi 14 estén lép színpadra, de jó részük egész évben fizetést, vagy ahhoz hasonló járandóságot kap. Kesselyák Gergely szerint nem egyedi példa, hogy némely operaénekes, aki egy szezonban egy-két előadáson énekel, akár 8-9 millió forintba is kerülhet évente a költségvetésnek. Ezt a szokást nem folytatják, hiszen mindez hihetetlen anyagi terhet ró a dalszínházra. A ház ügyvezetője még a nyár elején kitűzte a fellépők gázsijának új rendszerét a faliújságra: az 50 százalékos csökkenés után a legmagasabb fellépti díj így százezer forint lesz, amelyre csak a Kossuth-díjasok kaphatnak 33 százalékos kiegészítést.
Konkrét összegekről és a jelenlegi lehetőségekről egyelőre nem nyilatkoznak, hiszen amíg nincs elfogadott költségvetése az országnak, semmi sem végleges. Annyit tudunk, hogy az Opera vezetői folyamatosan tárgyalnak a fenntartó NKÖM képviselőivel, így csak a ma délelőtti társulati ülésen hangzik el, hogy a még Szinetár Miklós által tervezett, három premiert tartalmazó 2005/2006-os évadból mi valósulhat meg, és mikortól vezetik be a blokkrendszert, amely szerint egy hétig ugyanazt a darabot játsszák majd. Annyi bizonyos, amennyit Hegyi Árpád Jutocsa lapunknak nyilatkozott: a Bartók-évet a Magyar Állami Operaházban is méltó módon ünneplik meg, igaz, várhatóan nem akkora büdzséből, mint amekkorával az eredeti elképzelés számolt.
