Nem kellett fizetni

A barterszerződés a Ptk.-ban nem szabályozott olyan megállapodás, amelyben az egyik fél szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás. A másik fél szolgáltatása, tehát az ellenérték teljesítése az, ami a pénzmozgást kiküszöbölve, elszámolási módként teszi barter jellegűvé az ügyletet - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.

A jogvita egy újság és egy televízió között zajlott. A felek arra szerződtek, hogy - meghatározott keretösszegben - a lap két évig megszabott hirdetési felületet biztosít a televíziónak, amely ellenérték gyanánt egyeztetett megosztásban és időpontokban levetíti az újság reklámfilmjét. A televízió a részére biztosított hirdetési keretet ki is merítette, a lap azonban csak részben élt a szerződésben biztosított jogával. A lap a felszámolás sorsára jutott. A felszámoló észlelte, hogy az újság teljesítette szerződési kötelezettségét, ám a televízió ellenszolgáltatása csak részben történt meg. Ezt a televízió nem is vitatta. Felajánlotta bizonyos keretösszegű reklám sugárzását, de azt a megszűnő lap nem fogadta el, ellenben pert indított, tízmilliós nagyságrendű összeget követelve.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A felperesi fellebbezés folytán eljáró LB kifejtette: a felek bartermegállapodást kötöttek. A felperes szolgáltatását a televízió igénybe vette, tehát a felperes teljesített. Eldöntendő kérdés maradt: történt-e az alperes részéről olyan szerződésszegés, amely miatt a lap nem élhetett az ellenszolgáltatással? Mint azt az elsőfokú bíróság is megállapította, a televízió pénzbeli teljesítésre nem köteles, miután nincs olyan szerződésszegő magatartása amely pénzfizetési kötelezettséggel járna. Az LB kiemelte: a televízió a szerződésben foglalt határidőn túl is sugározta volna a felperes reklámfilmjét, de az nem igényelte. A felperes mint jogosult először késedelembe esett, a felszámolás miatt pedig lehetetlenné vált, hogy a televízió teljesítsen, de olyan okból, amelyért az újság volt a felelős. Ez esetben az alperes szabadult tartozása alól, és ő követelhetne kártérítést. Erre azonban sem igény, sem jogi lehetőség nem volt. Az egyenértékű szolgáltatások vállalásából tehát fizetési kötelezettség nem keletkezik. (VG)