BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Súlyos bírságokat szabhat ki az adóhatóság

A kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások vizsgálata évek óta az adóhatóság kedvenc témája. Éppen ezért nagyon fontos ezen ügyletekben a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése, különben súlyos adóbírság várhat a cégekre.

Vállalkozások ezreit érinti, s bár új keletűnek aligha mondható, sok cég figyelmét még ma is elkerüli a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség. Pedig súlyos adóbírsággal és más következményekkel számolhatnak a jogszabályi előírások teljesítését elmulasztó cégek - hívta fel a figyelmet Trinn Gábor ügyvéd, utalva a külföldi, úgynevezett kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező a gazdasági társaságokra. Nyílt titok: ezek a cégek egymásnak átszámlázva, tanácsadói és egyéb megbízási szerződésekkel viszik külföldre árbevételük vagy nyereségük egy részét. Ha az APEH nem találja megalapozottnak a számlákon szereplő szolgáltatási díjat vagy egyéb ellenértéket, akkor általában az összehasonlító szolgáltatásokra vonatkozóan beszerzett adatok alapján állapítja meg a szokásos piaci árat, és e szerint határozza meg az árbevételt, az adóalapot, a fizetendő adót, ami eltérhet a társaság által számítottól.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezik arról, hogy a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket tartalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Ez nyilvánvalóan alapvetően befolyásolja az adóalapot és a fizetendő adó mértékét. A 18/2003. (VII. 16.) PM-rendelet a törvényi felhatalmazás alapulvételével pontosan meghatározza, milyen nyilvántartásokat kell vezetni a vállalkozásoknak - mondta Trinn Gábor.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan egyáltalán nem vezetnek ilyen nyilvántartást, ezért okkal lép fel velük szemben az adóhatóság, tehát kelepcébe kerülnek. Pedig számíthatnának a vizsgálatra. Az APEH az átfogó ellenőrzéseknél mindig is vizsgálja a kapcsolt vállalkozásokat, többek között azért, mert az adófizetési kötelezettség mérséklésének, elkerülésének egyik legegyszerűbb módja, hogy a társaság átszámláz egy másik cégnek. Kétségtelen: az év végéhez közeledve minden társaság - amikor nagyjából már látja, mekkora lesz az árbevétele, nyeresége és adózási kötelezettsége - igyekszik ezen egy kicsit lazítani és a kapcsolt vállalkozással kedvező szerződést kötni, megfelelő teljesítést prezentálni, illetve erre vonatkozólag számlákat kiállítani. Ezzel az egyik oldalon csökkenti az adóalapot, a fizetendő adót, míg a másik oldalon általában veszteséges vállalkozásokba invesztál, ahol az árbevétel úgymond kockázat nélkül elkönyvelhető, mert csak a veszteséget csökkenti, vagy nem éri el azt a szintet, amely - az adófizetési kötelezettség tekintetében - már terhet jelenthet a vállalkozáscsoportnak. Ha azonban nincs vagy hiányos a nyilvántartás, amely a jogügylet realitását alátámasztaná, úgy nincs olyan bizonylat, amellyel a társaság igazolhatja, hogy a szóban forgó ügyletek reális (szokásos piaci) áron számlázott szolgáltatások vagy egyéb teljesítmények voltak.

A rendelet igen részletező. Pontosan meghatározza, hogy hatálya mely cégekre terjed ki. Leszögezi, hogy az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az elkészítés időpontjában - de legkésőbb az adóév utolsó napjáig - a tőle elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. A regisztrációban rögzíteni kell a szerződések valamennyi tételét, tárgyát, teljesítésük minden lényeges feltételét. Szükség van egyebek között a piac bemutatására, a piacon létező hasonló szolgáltatások árával történő összevetésre. Kívánatos a versenytársak esetleges szerepéről is képet festeni. Természetesen le kell írni a szolgáltatás jellemzőit, a teljesítés módját, feltételeit - hangsúlyozta Trinn Gábor. Igen tüzetesen kell tanulmányozni a rendeletet, és kialakítani a megkövetelt adatszolgáltatást, nyilvántartást. Az érintett cég ugyanis kizárólag ilyen részletes, egyértelmű dokumentációval tudja bizonyítani, hogy reális az ár és valós maga a szerződés is, nem pedig valamiféle utólagosan kreált megállapodásról van szó. A cél nem egyéb, mint az, hogy az ügylet ne essen a színlelt szerződés, színlelt számla, színlelt árbevétel és költség kategóriájába, és az adóhatóságnak se legyen kifogása, ne vonhassa kétségbe: megvolt a reális lehetősége az ellenőrzésre, és annak során valós adatokat vizsgált. (KK)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.