BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kulturális párbeszéd jövője

A tervek szerint átlagos konferenciánál több lesz az Európai Unió kulturális minisztereinek tegnap kezdődött budapesti találkozója, amelyen több száz kulturális szakember, művész és értelmiségi is részt vesz a Művészetek Palotájában.

Az Inclusive Europe? – Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című európai kulturális konferencia ötletét a berlini tanácskozáson jelentették be 2004 őszén, egy időben Barroso bizottsági elnök kinyilatkoztatásával, miszerint az EU politikájában a kultúrának kiemelt szerepet kell kapnia. A fél évre rá következő alkalommal Párizsban megkezdték az Európai Kulturális Charta kidolgozását – erre a találkozóra már nemcsak a miniszterek, hanem vezető értelmiségiek, fesztiválszervezők, művészek és kulturális döntéshozók hadát hívták meg.

Ezúttal november 17–19-e között számos politikus és művész kutatja Budapesten a választ olyan kérdésekre, mint például Európa meddig befogadó Európa, mit jelent ma a multikulturalizmus, amikor a sokszínűség meglehetősen érzékeny kategória? A házigazda, Bozóki András kulturális miniszter szerint éppen a nehézségek ellenére erősödik a kulturális párbeszéd a kontinensen, és miközben Európa kulturális sokszínűségével határozza meg önmagát, arra is figyelni kell, hogy e sok kis kultúra nem élhet elszigetelten.

A főszervező Inkei Péter szerint tavasszal Párizsban a dialógusnak csak az igénye merült föl, a budapesti konferencia igyekszik minél több interakcióra alkalmat adni. Békés Pál író, aki meghívottként szintén részt vett az előző tanácskozáson, úgy fogalmaz: már ott is érezni lehetett, hogy a magyar kultúrára kiemelt figyelmet fordítanak az európai vezetők. Békés Pál véleménye szerint például az évek óta külföldön szervezett magyar évadok, Kertész Imre Nobel-díja és a Frankfurti Könyvvásár kiemelt figyelme mára olyan tudattá adódott össze, amely szerint Magyarország fontos ország, fontos és izgalmas művészeti élettel.

A konferencia a 2020. év távlatában is vizsgálni szeretné az európai kultúra jövőjét. A két moderátor, Dragan Klaic színházi szakember és Marschall Miklós, a Transparency International igazgatója jelentős gondolkodók és művészek segítségével vezeti a jövőkutatást. Az első számú magyar kezdeményezés a kulturális javakhoz történő szabad és jogszerű hozzáférést célzó mozgalom, a kreatív közjavak programja lesz.

A konferencián az EU-tagok és a csatlakozni kívánó országok kulturális miniszterei – összesen 26 regisztrált miniszter – mellett az Európai Unió vezetői, köztük José Manuel Barroso elnök, Jan Figel, a brüsszeli bizottság oktatási, kulturális, képzési és többnyelvűségért felelős biztosa is jelen lesz, felszólal majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Kertész Imre Nobel-díjas író, Jeanne Moreau, a francia film nagyasszonya (aki ma este Port Ferencnek ad át díjat – lásd cikkünket ezen az oldalon), Gérard Mortier, a párizsi opera igazgatója, Claude Miller rendező, David Lammy brit és Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter is.

A magyar kultúrát a háromnapos rendezvényen fellépőként a Krétakör Színház, Frenák Pál társulata, Kicsiny Balázs installációja, Galkó Balázs és Márta István közös improvizációja, Szentandrássy István festőművész és az idén augusztusban a rangos montreux-i jazzfesztivál énekversenyén fődíjat és közönségdíjat is nyert Szőke Nikoletta reprezentálja.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.