BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csökkentse a villanyszámláját!

Mindenesetre az E.Ont választó fogyasztók nem bánták meg a váltást, a tőlünk vásárló vállalkozások közül egy sem tért vissza a közüzemi piacra – utalt az árkülönség nyújtotta előnyökre Bakács István. Hogy ez a jövőre is igaz lesz-e, az nem látszik egyértelműnek. Az utóbbi időben a kelet-közép-európai régió és az áramkereskedők számára irányadó német tőzsdei árak folyamatosan emelkedtek. Ennek hátterében egyrészt a primér energiahordozók – olaj, gáz, szén – drágulása, másrészt a szén-dioxid-kvóta jegyzésárainak elszabadulása áll. E nemzetközi hatások alól sem a szabad-, sem a közüzemi piac nem függetlenítheti magát. Már csak azért sem, mert a szabadpiaci áram mintegy 60 százaléka külföldről származik. Amennyiben hatósági áras közüzemi piacon a közeledő választások miatt politikai okokból elmarad az árkorrekció, akkor nem elképzelhetetlen, hogy a versenypiacon – ha minimális mértékben is, de – drágább lesz az áram. Ebben az esetben viszszatérhetnek a közüzembe azok a cégek, amelyek rövid, éven belüli szerződést kötöttek áramkereskedőjükkel. Jogszabályi akadálya a váltásnak nincs, a hatvannapos felmondási idő után szabadon „vándorolhatnak” ide vagy oda az ügyfelek. Bakács István szerint, aki hosszabb távon gondolkodik, annak érdemes a szabadpiacon maradnia.

Az ajtó persze mindenki előtt nyitva áll: az árampiacon 29 kereskedő várja ajánlataival az érdeklődőket. Aki közreműködésükkel komolyabb megtakarítást tud elérni, annak segítenek az adminisztráció lebonyolításában.

Az első lépés a közüzemi szerződés felmondása, erről értesíteni kell a Magyar Energiahivatalt is. Utána jön a hálózati csatlakozási szerződés megkötése a területileg illetékes hálózati engedélyessel, azaz a helyi áramszolgáltatóval.

A feljogosított fogyasztónak minden csatlakozási pontjára – telephelyére – külön hálózathasználati szerződést kell kötnie a területileg illetékes áramszolgáltatóval. Csak az a fogyasztó léphet a versenypiacra, amelynek az elszámolási mérője távleolvasásra alkalmas.

Ezután jön a kereskedelmi szerződés megkötése a kiválasztott kereskedővel. Két egyforma kontraktus nincs, a szállítási feltételek a kereskedő és a fogyasztó közötti tárgyalások kimenetétől függnek. A vállalkozások fogyasztásuk tervezhetőségétől függően kétféle szerződést köthetnek. A menetrend alapú szerződésnél a villamos energia értékesítője csak a menetrendben rögzített villamosenergia-menynyiséget biztosítja. A lekötendő árammennyiséget a cég előre közli, kereskedője pedig annak alapján vásárolja meg a villamos energiát. A felhasználásnak nem feltétlenül kell egyenletesnek lennie, a kemencéket felfűtő pékségek például hajnalban a nappali energiaszükségletük többszörösére tarthatnak igényt. A feljogosított fogyasztók tetszőleges számú menetrend alapú szerződést köthetnek. Természetesen a cég akkor is kap áramot, ha az előre rendeltnél az adott pillanatban magasabb a fogyasztása, csakhogy az ilyenkor felhasznált kiegyenlítő energiával külön kell elszámolnia.

A másik szerződéstípus az ellátás alapú. Itt a kockázat minimális, és a biztonság, a kényelem a versenypiaci árambeszerzés során itt a legnagyobb. Igaz, pontosan tervezhető fogyasztás esetén a menetrend alapú szerződés jelentős árelőnyt biztosít az ellátás alapúakkal szemben.

Az ellátás alapú szerződésnél a kereskedő minden körülmény között biztosítja vevője számára a szükséges villanymennyiséget. Ez a vásárlási szerződés a fogyasztó tényleges, méréssel megállapított villamosenergia-igényének biztosítására szolgál. Ellátás alapú szerződést lehet kötni menetrendadási kötelezettséggel is. E szerződéstípusnál van egy határ, amelyen belül a fogyasztó tényleges villamosenergia-felhasználása eltérhet a menetrendben megadottól (vagyis a szerződésben foglalt ár a kiegyenlítő energiát is tartalmazza). Ha a fogyasztó ezt a szerződésben rögzített határt átlépi, az előzetesen meghatározott árat kell fizetnie a plusz energiáért.

A kereskedelmi szerződés után utolsó lépésként egy mérlegkörtagsági szerződést is meg kell kötnie a fogyasztónak. (KB)

A piacra lépés eldöntése elsősorban a vállalkozás energiaigényétől, méretétől függ. Nagy villamosenergia-teljesítmény lekötése esetén természetesen az elérhető árkedvezmény is jelentősebb lehet, nem véletlen, hogy az igazán nagy fogyasztó cégek jelentek meg elsőként vásárlóként a szabadpiacon, s a kereskedőkkel megkötött szerződéseik révén sok száz millió forinttal tudták apasztani villanyszámlájukat.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.