Hány embert küldenek el, és mennyiből?

Ebben az évben minden eddiginél több, 13,5 milliárd forint állami támogatást kaphatnak létszámleépítéshez az önkormányzatok. A hozzájárulás abban segít, hogy az elbocsátott dolgozók jogszabályban előírt járandóságainak kifizetése ne a települések költségvetését terhelje. A pénz az előzetes becslések szerint mintegy 13 ezer dolgozó leépítéséhez lehetett volna elegendő, a jelek szerint azonban az igény messze kisebb annál, mint amennyit a kormányzat tervezett.

Zongor Gábor Töosz-főtitkár

„Az önkormányzatok racionálisabb, olcsóbb működése jogos elvárás, ám ellentmondásos az a megoldás, hogy a kormányzat ésszerűsítésre ösztönöz, miközben egyre több feladatot hárít át a településekre. Az önkormányzatok többségének – feltéve, ha betartaná a törvényeket – inkább felvenni kellene szakalkalmazottakat, nemhogy elbocsátani. Az évek óta húzódó finanszírozási reform egyik legfontosabb eleme lenne, hogy meghatározzák az önkormányzati feladatok körét, költségeit, az ehhez való állami hozzájárulást, s ezután lehetne dönteni a szükséges létszámról.”

Az idén négy ütemben lehetett létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokra támogatást igényelni. Az első három ütemben összesen 341 önkormányzat kapott 1,6 milliárd forintot 1739 munkatárs elbocsátásához. A negyedik ütem elbírálása még folyamatban van, de lapunk információi szerint a teljes évi igény a hárommilliárd forintot is alig éri majd el, tehát a rendelkezésre álló keret negyedét sem használják fel a települések.
Tavaly hatmilliárd forint volt az előirányzat, de azt sem fogyott el. Az előző évben a Belügyminisztérium mintegy négymilliárdot utalt át csaknem hatszáz önkormányzatnak, s ebből 4100 közalkalmazottat és köztisztviselőt bocsátottak el.

Az idei támogatást egyrészt a közszféra meghirdetett racionalizálása miatt emelték ilyen jelentősen, másrészt az idén induló Prémium évek programot is ebből finanszírozhatják a helyhatóságok. Az önkormányzatok az ország legnagyobb foglalkoztatói, mintegy 450 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. Az állam közvetlenül nem írhat elő leépítést a számukra, de a szűkös költségvetési lehetőségek jóval szigorúbb létszámgazdálkodásra kényszeríthetik a településeket.
Az önkormányzatok döntő többsége az elmúlt években racionalizálta működését, így már az év elején lehetett tudni, hogy erősen eltúlzott a kormányzat által tervezett összeg – mondta a Világgazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Mivel mostanáig nem történt meg a helyi feladatok és hatáskörök felülvizsgálata, nehéz tisztán látni abban, mekkora lenne az optimális létszám.

Jelentős létszámleépítés a települések többségénél már csak azért sem lehetséges, mert az állam folyamatosan egyre több kötelező feladatot ad át helyi szintre – fejtette ki lapunknak Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke. Mint ismeretes, ilyen például, hogy november elsejétől – a közigazgatási eljárási törvény hatálybalépésével – az okmányirodákban kvázi egyablakos rendszert kell működtetniük, illetve többletfeladatok fakadnak a szociális törvényből is; például a szociális intézményeknél. Szita szerint már a jelenlegi közalkalmazotti és köztisztviselői létszámmal is nehéz teljesíteni a törvényi előírásokat, újabb leépítés esetén pedig biztosan nem lehet eleget tenni a követelményeknek.
Az adatok azt mutatják, hogy nem volt túl nagy érdeklődés a Prémium évek program iránt sem: kilencven önkormányzat 129 dolgozója élt a lehetőséggel. Ebbe a programba azok kapcsolódhatnak be, akik 25 évet eltöltöttek a közszférában, és legfeljebb három évük van a nyugdíjig.