Jövőre fizethetnek a cégek
A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltatók 2006. június 30-ig megszüntetik a színlelt szerződésen alapuló foglalkoztatási jogviszonyt vagy szabályos helyzetet teremtenek, és ezt bejelentik az adóhivatalnak, illetve a munkavállalót a társadalombiztosításnak, akkor mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmény alól. Ez az újabb, több mint féléves moratórium megnyugtatta a színlelt munkaszerződésekkel manipuláló munkáltatókat, mondván, van még elegendő idejük a visszás foglalkoztatások rendezésére. Ám Illés Attila, a Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa azt javasolja: ne várjanak a következő nyárig, hanem minél előbb szüntessék meg, illetve alakítsák át a kifogásolható szerződéseket, amelyekkel a súlyos adó- és munkaügyi ellenőrzési következményeken túl más, sokszor hosszadalmas perrel járó anyagi és egyéb kártérítési hátrányok zúdulhatnak a nyakukba. Olykor nagyobb árat fizethetnek a szabálytalanságért, mint amennyit nyertek a színlelt szerződéses foglalkoztatással.
A gyakorlat jól ismert, és a kilátásba helyezett büntetések ellenére széles körben elterjedt. Rendszerint nem csupán a munkáltató, hanem a munkavállaló érdeke is, hogy ne munkaszerződést, hanem vállalkozói vagy megbízási megállapodást kössenek. Így a munkáltató nem fizet munkabért és járulékokat, a munkavállaló pedig többet kereshet, mint a munkaviszonyban. Persze egyikük helyzete sem felhőtlen. A vállalkozó munkavállalónak például nincs szabadsága, betegszabadsága. A munkáltatók az adó- és a munkaügyi ellenőrzéstől rettegnek elsősorban, nem is alaptalanul. Hiszen ha kiderül a jogsértő állapot, egyebek közt az elmulasztott adót, az emiatt kiszabott adó-, mulasztási bírságot, a jogosulatlanul visszaigényelt áfát, az elmaradt járulékokat, a késedelmi kamatokat, a munkaügyi bírságot ki kell fizetni. Ám nem csak az adóhivatal vagy a munkaügyi hatóság fellépése okozhat a cégnek kellemetlen anyagi veszteségeket.
A kezdeti, olykor csak látszólagos bizalom nem tart örökké. A felek között gyakorta megromlik a viszony, s ennek rendszerint búcsú a vége. A felmondás gyakran csak szóban hangzik el, nem felel – nem is felelhet meg – a munkajogi követelményeknek, és többnyire per lesz belőle. Merthogy a vállalkozó munkavállaló, aki eddig nem kifogásolta, most már sérelmesnek tartja a színlelt szerződést, a bánásmódot, az elbocsátást. Bíróságra megy, hogy az állapítsa meg: munkaviszonyban foglalkoztatták, és jogellenesen mondtak fel neki. A bíróság azt vizsgálja: milyen szerződés volt ténylegesen a felek között. Illés Attila tapasztalatai szerint az esetek kilencven százalékában az derül ki, hogy a felperes munkaviszonyban állt a céggel, és a felmondás jogellenes.
Beletelik egy-két évbe, mire jogerős döntés születik. Közhely, hogy az idő pénz, de még ennél is több – esetenként sok millió forint –, amit a cégnek ki kell fizetnie. Állhatja az elmaradt munkabért, a felmentési időre járó átlagkeresetet, esetleg a végkielégítést vagy az egyéb károkat. Kétségtelen: a bíróság nem küldi meg határozatát az adóhatóságnak, de ha az az adóhivatal kezébe kerül, akkor a cég ugyanazokkal a következményekkel számolhat, mint ha egy adóellenőrzés során megállapítanák a színlelt szerződést.
A felek többnyire nem gondolnak a kártérítési felelősségre sem. A vállalkozási jogviszonyban a vállalkozó a szerződésszegéssel okozott teljes kárt köteles megtéríteni megrendelőjének, és a vállalkozó munkavégzés közben igen jelentős kárt is okozhat. Ha a bíróság megállapítja, hogy nem vállalkozói, hanem munkaszerződésről van szó, akkor a vállalkozó immár mint munkavállaló a munkaviszonyával öszszefüggésben a munkáltatónak okozott kárért csak akkor felel teljes mértékben, ha szándékosan okozta. Gondatlan károkozás esetén egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig terjed a felelőssége. Így egy esetleges többmilliós károkozással ugyancsak nagyot bukhat a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkáltató.
Amennyiben egy vállalkozó harmadik személynek okoz kárt, azért teljes egészében ő felel. A munkavállaló által harmadik személynek okozott kárért viszont a munkáltató a felelős. Ilyen esetben sem mindegy – különösen a cégnek nem – a foglalkoztatott és a foglalkoztató tényleges jogviszonya.
Illés Attila hangsúlyozta: minderre figyelemmel is célszerű, ha nem várják meg az érintettek a június 30-i időpontot, hanem mielőbb hozzálátnak a foglalkoztatás rendezéséhez. Egy vállalkozási szerződést ugyan már nem lehet meg nem történtté tenni, de megszüntetésének módját érdemes alaposan megfontolni. Lehetőleg írásban, közös megegyezéssel, pontos, vita nélküli kölcsönös elszámolással kívánatos az eddigi zavaros jogviszonyokat lezárni, hogy ne a bíróságon folytatódjanak az ügyek. Ahova egyébként az addig színlelt szerződéssel foglalkoztatottak jó eséllyel fordulhatnak.
A színlelt szerződések át-alakításával nem célszerű megvárni a június 30-ai időpontot.
