Mitől lesz egy szerződés színlelt? Tőlünk megtudhatja!
Még mindig nem elégedettek a munkaszerződések minősítéséhez meghatározott szempontrendszerekkel az érdekképviselők. Az érintett szakmákhoz már eljutott a munkaügyi és a pénzügyminiszter közös szakanyaga, amelyekhez értesülésünk szerint folyamatosan érkeznek a módosító javaslatok. A kritériumrendszer általában célozza a színlelt szerződések lebuktatását, ám az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetése kapcsán készült el – fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A lapunk által megkérdezett ekhóban érintett csoportok képviselői szerint nem igazán tér el a jelenlegi gyakorlattól a szempontrendszer, és épp a szakmaspecifikumokat hagyja figyelmen kívül. Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő, az FMM és a PM közös irányelvtervezete szerint „a munkavégzésre irányuló jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását mindenkor csak egyedi jelleggel, a jogviszony tartalmi és formai elemeinek átfogó vizsgálatával lehet elvégezni.”
Ez a megállapítás azért is lényeges, mert nemegyszer előfordul, hogy az élet felülírja a jogi szabályzókat. Míg a munkaszerződések egyik eleme például, hogy a foglalkoztatónál zajlik az alkalmazás, addig a megbízási/ vállalkozói szerződésnél a megbízott választja ki a munka helyszínét. Vagyonőri tevékenységnél mégsem lehet csak azért átminősíteni egy polgárjogi kontraktust, mert a megbízott egyetlen feladata a megbízó telephelyének őrzése, ugyanis azt értelemszerűen csak a megbízó telephelyén lehet ellátni – fogalmaz az irányelv.
Igaz, a tervezett szempontrendszer nem sokban tér el a mostani rutintól, a parlament előtt lévő munka törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítási javaslatai sokkal inkább elősegítik a színlelések lebuktatását.
A munkaügyi felügyelők vizsgálják például a munkakörökhöz tartozó feladatmeghatározást is. A polgári jogi megállapodásokban az eseti feladatellátás jellemző, így a megbízási jogviszony esetében egyedi ügyek ellátására, míg a vállalkozási jogviszony esetében egyfajta munkával elérhető eredmény létrehozására vonatkozik a kötelezettségvállalás. Ezzel szemben munkaviszonyban a dolgozó a foglalkoztatójától folyamatosan kapja az ellátandó feladatokat, amelyeket többnyire a munkaköri leírás tartalmazza. A munka törvénykönyve egyik módosításával a szaktárca ezt igyekezett nagyobb ellenőrzés alá helyezni, és kötelezővé tenni, hogy a munkába állást követő 30 napon belül minden dolgozó kapja kézhez a munkaköri leírását. Ezt a vállalkozások megvétózták, ám januártól így is életbe lép, hogy minden cégnél kötelező az alkalmazottat tájékoztatni a munkaköri feladatairól.
Vizsgált szempontok
(munkaügyi ellenőrzések során, színlelt szerződések minősítéséhez)>> írásbeliség
>> munkakörként való feladatmeghatározás
>> személyes munkavégzési kötelezettség
>> irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog
>> a munkavállaló rendelkezésre állása
>> foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató oldaláról
>> alá-fölé rendeltségi viszony
>> a munkavégzés helye
>> munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
>> a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása
>> rendszeres díjazás
>> egyéb juttatások
>> anyagi felelősség
>> a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
Forrás: FMM-PM
Mind a munkaügyi, mind az adóellenőrzés során gyakorlat, hogy a vizsgálódók nem a szerződés megnevezését figyelik, hanem annak tényleges tartalmát vetik össze a munkavégzés körülményeivel. Ehhez egyre gyakoribb lesz, hogy a munkahelyeken tanúkat hallgatnak meg. Az ellenőrzés során vallomást tevő tanúk, illetve azok a dolgozók, akik feljelentik munkaadójukat az OMMF-nél, védelmet élveznek, személyük titokban tartását kérhetik.
Egy másik módosító javaslat bővíti a felügyelők intézkedési lehetőségét. A fekete-, illetve színlelt foglalkoztatás miatt a felügyelő az eltiltás időtartamára is kötelezheti a dolgozói bérek megfizetését. Így a dolgozókat nem riaszthatja el a feljelentéstől az, hogy elesik a keresetétől, ha vizsgálódik a cégnél a hatóság.
A színlelt szerződések „önkéntes” átminősítésére 2006. június 30-ig adott a kormány türelmi időt. Eddig az időpontig az APEH nem vizsgálódik, csak OMMF. A hamarosan életbe lépő törvény kimondja, hogy a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
>> írásbeliség
>> munkakörként való feladatmeghatározás
>> személyes munkavégzési kötelezettség
>> irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog
>> a munkavállaló rendelkezésre állása
>> foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató oldaláról
>> alá-fölé rendeltségi viszony
>> a munkavégzés helye
>> munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
>> a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása
>> rendszeres díjazás
>> egyéb juttatások
>> anyagi felelősség
>> a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
Forrás: FMM-PM -->
