Túlkapásokat rónak fel az APEH-nek
Adóhatósági túlkapásról van szó, amikor az APEH belföldi értékesítésnek minősíti azon ügyleteket, amikor a közösségi vevőnek nincs közösségi adószáma – hangsúlyozta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fővárosi szervezetének vezetője, reagálva lapunk cikkére (Rekordon az áfamegállapítások, VG, 2005. november 15., 2. oldal). Ebben az APEH-től kapott tájékoztatás szerint jellemző adózói hibaként arról írtunk, hogy ha a közösségi vevőnek nincs közösségi adószáma, akkor szó sem lehet közösségi értékesítésről, s az ügyletet az adóhatóság belföldi értékesítésnek minősíti.
Emiatt egyébként már sok adózónál adóhiányt állapított meg az APEH. Ruszin Zsolt szerint viszont a közösségi vevőt nem a közösségi adószáma teszi közösségi partnerré, így az értékesítést közösségi értékesítéssé. Véleménye szerint az áfatörvény szerint ahhoz, hogy közösségi értékesítésről beszéljünk, elegendő, hogy a tagországbeli partner a hozzáadottérték-adózás ottani alanya legyen. Tény ugyanakkor, hogy az áfatörvény szerint a magyar adózónak kötelező feltüntetni az általa kibocsátott számlán az üzleti partnere közösségi adószámát. Ha ez hiányzik, akkor Ruszin Zsolt szerint legfeljebb mulasztási bírsággal sújtható a magyar adózó, nem lehet viszont nála emiatt – az adóhatósági gyakorlattal ellentétben – áfahiányt megállapítani.
Az egyesületi vezető kifogásolja azt is, hogy az adóhatóság egy jogalkotói hanyagságból eredő szabályt is kihasznál, s emiatt saját „szájíze” szerint alkalmazza a törvényt. Arról van szó, hogy a termék közösségi vevőhöz való elszállításának módjára, és annak bizonyítására korábban nem volt szabály, csak ez év január elseje óta létezik ezzel kapcsolatban egy igen „pongyola” szabály. E szerint a termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának tényét az adózónak különösen fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon lehet igazolni.
Az új szabály beiktatását azzal indokolta a jogalkotó, hogy a tagállamok közötti vámhatárok megszűntek, ezért nincs igazolt módja annak, hogy a termék az országból kilépett. Ezt a tényt pedig az adózónak tudnia kell valahogyan igazolni, ám nem mindent fogad el az adóhatóság. Ruszin Zsolt szerint éppen az a probléma, hogy a jogalkotói hanyagságból eredő megfogalmazásnak köszönhetően az APEH azt tekinti hitelt érdemlő módon történő igazolásnak, amit éppen annak akar tekinteni. Volt eset például, amikor a független raktározótól raktárjegyek bemutatását gondolták elegendő bizonyítéknak. Azt viszont meglepőnek tekinti az adószakértő, hogy nem fogadnak el egy olyan szállítói nyilatkozatot, amelyben a közösségi vevő kijelenti, hogy az itt vásárolt árut kiszállítja Magyarországról.
