Hol a legjobb hozam rövid távra?

Viszonylag széles palettából válogathat az a kis- és középvállalkozó, aki megtakarított pénzét két-három hetes időtartamra szeretné fialtatni, ám a kereslet még mindig igen egysíkú: a legtöbbjük első gondolata ugyanis a lekötött betétre esik. A bankok palettáján ott szerepel az egy-, két-, négyhetes lekötés, egyes hitelintézeteknél (például a CIB-nél, az OTP Banknál) a háromhetes futamidő is elérhető, sőt a legtöbb helyen lehetőség van napra pontos lekötésre is. A kamat természetesen függ a futamidőtől és a lekötött összeg nagyságától, ráadásul érdemes körbenézni, meglehetősen széles palettán mozognak ugyanis az éves kamatok 2-3 hetes lekötésre: 20 millió forint feletti összegre ajánlanak 1,25, de 5,40 százalékot is. Jelenleg egyedül az Erste Bank kínál akciós ajánlatot a vállalati ügyfelek számára. A „Hétfői Ajánlat” keretében minden héten más-más futamidőt hirdet meg a hitelintézet a 30 millió forint feletti lekötésekre: ez jelenleg egy hónapra szól, s 5,73 százalék (EBKM 5,81 százalék) az ajánlat. Ennél az összeghatárnál (30 millió forint) már több hitelintézet (például a Budapest Bank, a CIB, a K&H, az OTP) egyedi megállapodást kínál, míg az Inter-Európa Banknál és az MKB Banknál az egyedi elbírálás alsó szintje 50 millió forint, a Raiffeisen Banknál pedig 100 milliótól lehet „egyezkedni”. A kkv-ügyfélnek ugyanakkor érdemes mérlegelnie azt is, hogy az interneten keresztül köti-e le fölösleges pénzeszközét, avagy a hagyományos úthoz ragaszkodik. Az Erste Bank ugyanis a vállalatok Erste Electrán és Netbankon keresztül benyújtott lekötéseit 15 bázisponttal jutalmazza összegtől és futamidőtől függetlenül. S hasonló stratégiát követ a CIB Bank, bár esetükben az elektronikus lekötés előnyei az egy hónapos lekötéstől tapasztalhatók, s a különbség bizony – a futamidőtől függően – 85–140 bázispont is lehet.
A kis- és középvállalkozásoknak az OTP Bank a Megtakarítási Számlát ajánlja a fölös pénzeszközök rövid távú elhelyezésére, amely a lekötött betéthez képest nagyobb rugalmasságot enged meg, ugyanakkor a látra szóló kamatozásnál jóval magasabb hozamot biztosít. Hasonló konstrukciót kínál az MKB Bank is a vállalkozásoknak, s a számla nyitása náluk is ingyenes. A likviditáskezelés hatékonysága ma már alapvető kérdés, a magasabb szintű pénzügyi kultúra elterjedése szükségessé teszi az alaptermékek mellett egyéb konstrukciók igénybevételét, tehát befektetési jegyek vásárlását, rövid lejáratú értékpapírokba (diszkontkincstárjegyek) való befektetést a szokásos betéti termékek mellett – hangsúlyozták az MKB Bankban. Az ez évi kamatcsökkentések hatására, valamint a megjelent kombinált konstrukciók (banki betétek és befektetési alapok „összeházasítása”) kiemelkedő hozamajánlatával összehasonlítva a klasszikus vállalati betéti kamatok nem tűnhetnek vonzónak – fogalmaztak az Erste Banknál, ahol úgy látják: a kkv-k ügyvezetőinek magánbetétjeire ajánlott lakossági konstrukciók egyre inkább a kisebb vállalatokat is a befektetési jegyek, illetve a kombinált befektetési termékek, csomagok irányába tolják. Bizakodók a CIB Banknál is, mint mondták: a kkv-szektor igényeihez illeszkedő befektetési politikát követő befektetési alapok egyre népszerűbbek. A befektetési alapok „elhanyagolása” azért is indokolatlan, mivel a termék kedvezőbb hozamot produkálhat, mint a legtöbb betéti forma, ráadásul jóval rugalmasabb is, a pénzhez bármikor hozzáférhet az ügyfél, kamatveszteség nélkül.
Két-három hetes időtávra a CIB Bankban a CIB Betét, a CIB Pénzpiaci, illetve – euróban keletkező bevételek esetén – a CIB Euró Pénzpiaci Alapot kínálják a vállalkozásoknak. Az OTP Bank az OTP Pénzpiaci Alapot, a K&H Bank a K&H Pénzpiacit, a Budapest Bank a Bonitast, illetve a Budapest Állampapír Alapot, míg az Erste az Erste Pénzpiaci Alapot ajánlja az ügyfeleknek erre a rövid futamidőre. A HVB Bank vállalati ügyfelei számára is elérhető hasonló jellegű konstrukció a CA Pénzpiaci Alap személyében, míg az MKB Banknál a Prémium Alap sorolható ebbe a kategóriába.

>> likviditási alapok hozama szinte kizárólag kamatbevételekből adódik, a pénzpiaciaknál pedig az értékpapírok árfolyamának változása is befolyásolja a hozamalakulást

>> rövid távon a két alaptípus hozamában csupán kisebb különbség mutatkozik: az elmúlt három hónapban a likviditási alapok – éves szinten – 3,10–4,50 százalékos hozamot értek el, míg a pénzpiaci alapok 2,90–4,80 százalékosat

>> likviditási alapok hozama szinte kizárólag kamatbevételekből adódik, a pénzpiaciaknál pedig az értékpapírok árfolyamának változása is befolyásolja a hozamalakulást

>> rövid távon a két alaptípus hozamában csupán kisebb különbség mutatkozik: az elmúlt három hónapban a likviditási alapok – éves szinten – 3,10–4,50 százalékos hozamot értek el, míg a pénzpiaci alapok 2,90–4,80 százalékosat -->