Önök sokkal jobban érzik magukat

Javult a közhangulat 2005 végére, egy csapásra megnőtt azok száma, akik szerint jó irányba mennek a dolgok az országban, bár még mindig az ezzel ellentétesen voksolók vannak többségben. Az a politikus jár el helyesen, aki kemény hangot üt meg az unióval szemben, hiszen az emberek többsége szerint nem kerültünk közelebb az EU-hoz – ezek az év végi közvélemény-kutatási eredmények.
Év végére a kormánypártok sikerként könyvelhetik el, hogy javult az országban a közhangulat – legalábbis ez derül ki a Szonda Ipsos decemberi felméréséből. Bár még mindig azok vannak többségben, aki szerint „rossz irányba mennek a dolgok”, egyik hónapról a másikra ugrásszerűen megnőtt azok aránya, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, miszerint „jó irányba mennek-e a dolgok”. Decemberben ugyanis a megkérdezettek 31 százaléka voksolt a jó irányra, ez a szám novemberben még 26 százalék volt. A rossz irányra egy hónapja 59 százalék mondott igent, legutóbb pedig 54 százalék, így a novemberi 33 százalékos különbség az év utolsó hónapjára 23 százalék lett a két tábor között. Ritka, hogy egy csapásra történjen ekkora változás – mondta Závecz Tibor a Világgazdaságnak.
A Szonda Ipsos kutatási igazgatója kiemelte még, hogy valamelyest javultak a gazdasági kilátásra vonatkozó megítélések is az év végére. A számok azért érdekesek, mert augusztustól novemberig lényegében nem változtak a várakozások sem az ország, sem a családok gazdasági helyzetével kapcsolatban: a megkérdezettek hozzávetőleg fele vélte úgy hónapról hónapra, hogy változatlan lesz a pénzügyi helyzet mindkét fronton. A fennmaradó csoport pedig osztozott a jobb vagy rosszabb kilátásokon úgy, hogy mindig többen voltak azok, akik mind az ország, mind a családok gazdasági kilátásaira pesszimista várakozásokkal tekintettek. Decemberre azonban már 28 százalék vélte úgy, hogy jobb lesz a családja pénzügyi kilátása (28 szerint rosszabb lesz, 44 százalék szerint változatlan), novemberben ez a szám 23 százalék volt. A novemberi 25 után decemberre 31 százalék nyilatkozott úgy, hogy az ország pénzügyi helyzete is javul majd – ugyanennyien gondolják, hogy rosszabb lesz, s 38 százaléknyian azt, hogy változatlan. A mérleget nézve látszik, hogy a család helyzetének megítélése többet változott, pesszimista megítélésből jutott el a mai állapotig – mondta Závecz Tibor. Hozzátette: az MSZP decemberi népszerűségének növekedése – amellyel most a cég adatai szerint döntetlenre áll a Fidesszel – mögött ezek a tényezők állnak, vagyis az, hogy a kormányzati intézkedéssorozat „beérett”. Kérdés azonban, hogy szinten tartható lesz-e a támogatottság mértéke. Megfigyelhető ugyanis, hogy ha a szocialisták újból elfeledkeznek egyes csoportokról (lásd fiatalok), azok újabb muníció híján ismét kevésbé támogatják a pártot.
Jól cselekszik az a politikus, aki kemény hangot üt meg az Európai Unióval szemben – ez a következtetés is levonható az adatokból, s értelmet nyernek a miniszterelnök és a Fidesz elnökének nyilatkozatai is az unió költségvetésével kapcsolatban. A megkérdezettek még ma is úgy gondolják, hogy az uniós tagságra való felkészültségünk nem igazán jó: egy százfokú skálán ezt 30–38 közé tették az elmúlt hónapokban. A kutató szerint ez a szerény mutató jelzi, hogy kevésbé az EU-hoz tartozónak érzik magukat az emberek, a lemaradottságot élik meg, az unió még mindig a „mumus” szerepében tűnik fel. Nem jobb a helyzet abból a szempontból sem, hogy vajon az EU-csatlakozás inkább előnyökkel vagy hátrányokkal jár-e. 2005 decemberében 44 százalék a hátrányra, 37 pedig az előnyre voksol. Csak a belépés környékén volt egyensúlyban a két tábor, azóta a hátrányok kerültek előtérbe. Ha ez emberek nem érzik a kedvező hatást, nem célszerű a politikusoknak bennünket segítő szervezetnek feltüntetni az uniót – véli a kutató. Az emberek csalódottak a várakozásaikhoz képest, a tagság nincs hatással mindennapjaikra, s ezt a csalódottsággal vegyes irigységet vetítik ki az unióra.