Ázsiában már a műanyag is hiánycikké vált az iráni háború miatt, keresik a zöldmegoldásokat
Ázsia rengeteg területen függ a Közel-Kelettől, onnan származik többek között a kontinensen felhasznált olaj, földgáz és ipari alapanyagok jelentős része, például azok is, amelyek a műanyag gyártásához szükségesek. Az utóbbiak hiánya azért különösen nagy probléma, mert Ázsia függővé vált a műanyagoktól, hiánya az árak gyors emelkedéséhez vezet, és legalábbis ideiglenesen előtérbe helyezi a zöldmegoldásokat.
A kontinens műanyag-függőségét jól igazolják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi jelentésében szereplő adatok, amelyek szerint szerint Kína, Japán, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia 2022-ben a világ teljes felhasználásának csaknem egyharmadát adta, 1990 óta 900 százalékos volt a növekedés.
A régió felelős a környezetbe kerülő összes műanyaghulladék több mint egyharmadáért is,
ami az alacsony jövedelmű délkelet-ázsiai országok gyenge hulladékgyűjtési módszereinek következménye.
Ez a mennyiség azonban további 70 százalékkal emelkedhet 2050-re, ha nem hoznak hatékony intézkedéseket a szennyezés csökkentésére. Ez a Kjodo japán hírügynökség tudósítása szerint
- 14,1 millió tonna hulladékot jelent,
- amelyből 5,1 millió tonna juthat a folyókba és a tengerekbe.
A kontinensen találhatók nemcsak a legnagyobb szennyezők, hanem a legnagyobb fogyasztók egy része is, Japánt például az egy főre jutó műanyaggyártás és -fogyasztás tekintetében csak az Egyesült Államok előzi meg.
Mi lesz műanyag csomagolótálcák és zacskók nélkül?
A nagykereskedők már régóta figyelmeztetnek a műanyag csomagolótálcák és zacskók hiányának kockázatára, és ez az iráni háború és a Hormuzi-szoros de facto zárlata miatt be is következett.
„Most már azon kell gondolkodnunk, hogyan fogjuk értékesíteni a termékeinket, ha egyáltalán nem lesznek többé csomagolótálcák. Nagyon aggódom. Tényleg nem tudjuk, mi fog történni” – mondta Reutersnek Takahasi Kenszuke, a Marutake szupermarket termékmenedzsere.
Ami pedig van, az egyre drágább: a Mitsubishi Chemical és a Sanipak műanyagzacskó- és fóliagyártók bejelentették, hogy a következő hetekben egyes termékeik árát mintegy 30 százalékkal emelik, mivel a közel-keleti konfliktus miatt drágulnak a nyersanyagok.
Nem sikerült megállapodni a hulladékokról
A műanyaghulladékok évente legalább 1500 milliárdos kárt okoznak világszerte, a probléma megoldásáról tavaly próbált kötelező érvényű globális egyezményt tető alá hozni az ENSZ,
a tárgyalások azonban kudarcba fulladtak az Egyesült Államok és a műanyaggyártó országok ellenállása miatt.
A mostani hiány és drágulás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy alternatív megoldásokat keressenek – legalább időlegesen. A dél-koreai Yonwoo például kozmetikumok csomagolására gyárt környezetbarát papírtubusokat és tasakokat, és az utóbbi időben nem győzi kielégíteni még az olyan nagy cégek részéről is egyre növekvő keresletet, mint a francia L’Oreal.
Malajziában a Farm Fresh tejipari vállalat állt át ideiglenesen papírkartonokra.
A háború véget értével is hónapokig tartanak majd az ellátási zavarok
Más termékek esetében azonban nem ilyen könnyű a váltás környezetbarát és hozzáférhető csomagolásokra, mint például a dél-koreai Gaone International esetében, amely maszkok csomagolóanyagait gyártja.
Az új anyagok tesztelése időbe telik, ezért a vállalat a szokásos egymillió darabos napi termelését 10–20 százalékkal csökkentette, miközben új beszállítókat keres.
Az ügyfeleknek akár nyolc hetet kell várniuk a megrendelések teljesítésére,
és ezzel párhuzamosan a cég bevételei is csökkenni fognak.
„Remélem, hogy a dolgok minél hamarabb visszatérnek a normális kerékvágásba” – mondta Han Kjong-hon értékesítési vezető, de figyelmeztetett, hogy ez hónapokig is eltarthat, még akkor is, ha a háború azonnal véget ér.
