Milyen juttatások adhatók a dolgozóknak, és milyenek nem?
Több vállalkozásnál még mindig nem ismerik pontosan, hogy milyen adómentesen adható juttatások tartoznak a korlátos körbe. A változás sok helyen a cafeteria-rendszer átszabására kényszeríti a cégeket, ezt általában a kollektív szerződések módosításával lehet kivitelezni.
A vállalatok tisztában vannak azzal, hogy szoftverfejlesztést igényel a béren kívüli juttatásokra érvényes, januártól élő új szabálynak való megfelelés, sokan még a fejlesztési fázisban vannak – tájékoztatta lapunkat Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers szenior menedzsere. Mint ismert, a szóban forgó paragrafus értelmében ha bizonyos adómentes javadalmazások összege átlépi az évi 400 ezer forintos határt, akkor a limiten felüli rész közel azonosan adózik a természetbeni juttatásokkal, vagyis összesen 85,76 százalékos adó- és járulékteher rakódik rá. Ez szakértők szerint nagyobb figyelmet követel a béren kívüli juttatásokat előszeretettel alkalmazó vállalatoktól, függetlenül attól, hogy bevezették-e a cafeteria-rendszert. Ahol már így tettek, ott azért okoz nehézséget a rendelkezés, mert a cafeteria-rendszernek vannak a korlátos körbe tartozó juttatásokon kívül is elemei, így ezentúl tételesen és személyenként nézni kell azt, hogy az alkalmazott melyik juttatásból mennyit vett igénybe, és elérte-e már az adómentes limitet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a korlátos körbe sorolt adómentes juttatások közül némelyiket a vállalat a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben adhatja más magánszemélynek (például családtagnak), és ezt is figyelembe kell venni a munkavállalóra felállított 400 ezres összeghatárnál. Amelyik cég maga adminisztrálja a béren kívüli juttatásokat, annak a szóban forgó korlátozás jelentős munkát ad – hívta fel a figyelmet Angyal Gábor. Az elsősorban nagyvállalatokkal kapcsolatban álló és humáninformatikai szoftverekkel foglalkozó Nexon kereskedelmi igazgatója hozzátette: önmagában a korlátozás mint új szabály ügyfeleik számára azonban nem jelent pluszköltséget, mivel a szoftverbe beépítendő változások – a korlátozáson kívül például számos juttatás adómentes értékhatárának emelkedése – rögzítését a Nexon átalánydíj keretében végezte el.
Nem teljesen egyértelműek a korlátos körbe tartozó elemek, az ügyfelek erre vonatkozóan tesznek fel kérdéseket – ismertette tapasztalatait Nagy Márta, a főként kis- és középvállalati szegmensben erősebb pozíciót magának mondó, étkezési, ajándék- és iskolakezdési utalványokat forgalmazó Chéque Déjeuner Kft. cégvezetője. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy amikor „csoportos megmozdulások” vannak egy vállalatnál (például a 400 ezres keretbe beletartozó művelődési intézményi szolgáltatást vesznek igénybe a cég területén), akkor azt hány személyre lebontva kell figyelembe venni – egészítette ki Horváthné Szabó Beáta.
A korlátozás a cafeteriaszabályzatok átdolgozására kényszeríti a munkaadókat, ez pedig tulajdonképpen a kollektív megállapodás módosítását jelenti – emlékeztetett Angyal Gábor, hozzátéve: egy megszorító intézkedést a munkavállalókkal elfogadtatni mindig keserű feladat a vállalatvezetés számára. A cégeknél január végén, február elején okoz igazából először fejtörést az új helyzet, hiszen akkor érkeznek be a számlák a partnerektől és történik meg a munkavállalók részére az idei első juttatás, amelyeknél már figyelni kell arra, hogy a béren kívüli juttatások rendszerébe bekerüljön – vélte Horváthné Szabó Beáta. Az adószakértő szerint különösen év végén, illetve az alkalmazott cégtől való kilépésekor kell majd nehézséggel szembenézniük a vállalatoknak. (VG)
