Jaj, a szegény Magyarország!

Magyarország a szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján az Európai Unió (EU) tagországai között a középmezőny alján foglal helyet - közölte Bujdosó Judit, a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkatársa.  

A május 12-13-án Brüsszelben megtartott Szegénységben Élők Európai Találkozóján Magyarország is képviseltette magát. Az ötödik alkalommal megrendezett találkozóra 25 tagállamból érkeztek szegénységben élő emberek, hogy közvetlenül a döntéshozóknak mondhassák el problémáikat.  

 

Gyimesiné Franyó Borbála, a négytagú magyar küldöttség tagja, a tanácskozáson elhangzottakat ismertetve elmondta: más tagországok képviselői is arról számoltak be, hogy a szegények egyik legnagyobb problémája az információhiány. A rászorulók nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért, milyen támogatásokat vehetnek igénybe.  

Hozzátette: emellett sokan azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert valamilyen fogyatékossággal élnek. Példaként említette a hallássérülteket, akik azért nem tudnak aktívan részt venni a társadalmi párbeszédben Magyarországon, mert nincs elég jelnyelvi tolmács.  

 

Horváth Gyula, a küldöttség másik tagja, a romatelepek "áldatlan" helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, lakóhelyén, Eger-Felnémet telepen 50-60 család él ivóvíz, szennyvízelvezetés nélkül. Hangsúlyozta: helyi szinten a civil szervezeteknek kiemelt szerepet kellene kapniuk a szegénység elleni küzdelemben.  

Az Európai Bizottság és a soros uniós elnökséget adó Ausztria által szervezett brüsszeli tanácskozást követően a szegénységen élő emberek által megfogalmazott javaslatokból jelentés készül, amit az uniós döntéshozókon kívül a tagországok politikusaihoz is eljuttatnak.  

 

Bujdosó Judit szociálpolitikus, a küldötteket összefogó hálózat munkatársa elmondta: Magyarországon becslések szerint hárommillió ember él szegénységben. Ezzel a mutatóval az unióban az újonnan csatlakozókkal, valamint a mediterrán országokkal egy mezőnyben vagyunk.  

Ismertetése szerint az EU-ban az számít szegénynek, aki az átlag jövedelem 60 százaléka alatti bevétellel rendelkezik. Mint mondta: a szegénység nemcsak a jövedelem hiányával mérhető, ugyanúgy jellemzi az információ vagy az oktatás, a munka hiánya. A szakember szerint a szegénység leginkább a gyerekeket, a nagycsaládosokat, az időseket, a romákat és a munkanélkülieket érinti.  

Magyarországon a szegénységet jellemző mutatók között említette, hogy az nemcsak egy átmeneti állapot a családok életében, hanem tartós helyzet, ami generációkon át öröklődik. (MTI)