Az adós több védelmet érdemelne

Az új szabályok nagy viták közepette születtek meg, és mostanában – például az alkalmazásukra felkészítő szakmai konferenciákon – még mindig gyakori körülöttük a polémia. Az érintettek, a gazdasági élet szereplői, adósok és hitelezők, felszámolók, bírák egyetértenek abban, hogy szükség volt a változtatásokra. Ám sokan közülük úgy ítélik meg, hogy a módosítás a főbb problémák közül csak igen keveset oldott meg. Kétségtelen: a csődtörvényt egy évtizede toldozzák-foltozzák, és hiába van már jó ideje napirenden egy új, korszerű jogszabály megalkotása, ezúttal is csak a régi javítgatására tellett. Várhatóan csökken a felszámolások száma, ám a mainál több lesz a per. Több lesz azért, mert a kötelezően előírt hitelezői felszólításra az adós kiszámíthatóan vitatni fogja a követelést, és az egyébként üdvözlendő wrongful trading érvényesüléséhez, a vezető tényleges felelősségének a megítéléséhez két perre van szükség – mondta Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság felszámolási bírája. Nem mintha a bíróságot féltené a több munkától, de ez a megoldás nem teremti meg a tényleges felelősségre vonás lehetőségét, és időben annyira elhúzza az eljárást, hogy így a hatékonysága kérdőjeleződik meg.

Az új szabályozás egyik legnagyobb hiányosságának tartja, hogy az adósnak a jövőben sem lesz módja arra, hogy tisztességesen kimenekülhessen nehéz helyzetéből. A bírónő, aki tehetetlenül nézi, hogy a felszámolási eljárásokban milliárdok tűnnek el a vagyonkimentő manipulációkkal, azért protestál az adós védelméért is, mert úgy látja: ha az is kezdeményezhetne maga ellen olyan eljárást, amely azonnali fizetési haladékot (moratóriumot) biztosítana neki az egyes hitelezői támadásoktól, akkor az összes hitelezővel egyetértve kilábalhatna szorult helyzetéből, és nem kényszerülne esetleges tisztességtelen vagyonátmentő akciókra – mondta a bírónő.

A felszámolási eljárás központi kérdése, hogy egy társaság mikor tekinthető fizetésképtelennek. Ma akkor, ha a cég nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki. Az új törvény a hatvannapos várakozási időszakot eltörli és kimondja, hogy abban az esetben kell fizetésképtelennek minősíteni egy céget, ha a – figyelmeztetést is tartalmazó – fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki a tartozását. Ez azonban sok adós vállalkozásra igen hátrányos lehet, hívta fel a figyelmet Parragi Edina a VOSZ Országos Jogi Bizottságának elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a hazai gazdaságra sajnos nagyon jellemző a körbetartozás „intézménye”, ez pedig előidézhet olyan helyzetet, hogy a társaság a kötelezettségeinek nem tud időben eleget tenni. Ez a szabály azokat a cégeket jobban sújtja, amelyek szerződéses kapcsolatban állnak olyan „multinacionális” kereskedelmi láncokkal, ahol bevett gyakorlat a 60, esetleg 120 napos fizetési határidő. Ilyenkor az adós – bár van követelése – nem tud eredményesen arra hivatkozni, hogy fizetési késedelmének oka egy másik társaság nemfizetése.

Parragi Edina szerint egyébként a fizetési felszólítással kapcsolatban egyéb aggályok is felmerülnek, különösen hogy a bírák eltérően értelmezhetik a 15 napos határidő számítását.

A normaszöveg – a kormányprogrammal összhangban – 2007 első felében készül el.

A normaszöveg – a kormányprogrammal összhangban – 2007 első felében készül el. Vélemény Kozma András, az EH Magyar Hitelbiztosító Zrt. igazgatósági tagja

Rossz iránynak tartom a biztosítékkal rendelkező hitelezők – jellemzően bankok – pozíciójának további erősítését. A komoly apparátusú és szakmai tapasztalatú hitelintézetek eddig is rendkívül ügyesen ki tudták használni a jogi lehetőségeket a vagyontárgyak felszámolás alóli kivonására. A jövőben csak elenyésző számú olyan felszámolás lesz, ahol az eljárás kezdetén még van felosztható vagyon, vagy hogy a meglévőt teljes egészében ne a bankok kapják meg; így az állam, a beszállítók – és esetleg a munkavállalók – az eddigieknél is ritkábban juthatnak hozzá a követeléseikhez. Szakmai meggyőződésünk alapján elmondható: az új csődtörvény nem okoz érdemi kedvező változást a meglévő, felháborítóan etikátlan és gazdaságilag is káros felszámolási környezetben.

Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa

A bankok a betétesek pénzéből nyújtják a kölcsönöket, éppen ezért törekedniük kell a megtérülésre. A hatályos csődtörvény csak korlátozottan nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre. Így a bankok a kölcsönösszeg többszörösen meghaladó értékű fedezetet kérnek, ez pedig a hitelnyújtást nagyon megdrágítja. A kis- és középvállalkozások egy része számára ezért a bankhitel szinte elérhetetlen. Az új szabályozástól a hitelezők a kölcsönök nagyobb megtérülését várhatják, így adott összegű hitel folyósításához az adósnak kisebb értékű fedezetet kell biztosítania. Ez olcsóbbá teszi a hitelezést, de hosszabb távon a biztosabb megtérülés a kamatokat is mérsékelheti. Mindez nemcsak a bankok helyzetét javítja, hiszen a vállalatok egymás közötti hitelezésénél ugyanezek a szabályok érvényesülnek.

Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke

A felszámolók ugyancsak azon az állásponton vannak: meg kellene adni az adósnak a lehetőséget az öncsőd kezdeményezésére, hiszen azzal nagyobb esélyt kapna a reorganizációra, az újrakezdésre. A hitelezők sokszor tehetetlenek a rosszhiszemű adósokkal szemben. Ma az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése az egyetlen gyors lehetőség a cégvagyon megmentésére. Ezért fontosnak ítélem hogy a törvénymódosítás bővítette az idevágó jogosítványokat, és szükség volt a vezetői felelősség bevezetésére is. Vélekedésem szerint azonban a vagyonvesztő vezetői magatartás bizonyítása igen nehéz lesz. A törvény felszámolókra vonatkozó szabályai közül a szakmai-végzettségi követelményeket teljesíthetetlennek tartom.

-->