Tőkeinjekció: sok, de mégis kevés

A magyar kis- és középvállalkozások tőkehiányos volta a hazai gazdaság egyik névjegyének tekinthető, s mint ahogy ez, az is szinte közhelynek számít, hogy ezen a problémán bizony csak kevesen tudnak közülük javítani. Ötven-, száz-, netán ötszázmillió forint – a forrásigények különbözők, mint ahogy a megoldások is.

Csendestárs, üzleti angyalok, kockázatitőke-társaságok, netán állami alapok? Sok függ attól, hogy a cégnek mekkora tőkeinjekcióra van szüksége, ám mint Tatár Attila, a Bankweb ügyvezetője megjegyezte: tapasztalatai szerint a hazai cégek nincsenek könnyű helyzetben.

Számos olyan sikeres vállalkozó, volt menedzser található Magyarországon, akinek nemcsak jelentős – jellemzően 20–100 millió forintnyi – tőkéje van, amelyet szívesen kamatoztatna egy-egy cégben, hanem mentorként, saját tapasztalatát felhasználva maga is részt venne a vállalkozás vezetésében – fogalmaz Kalmár Piroska, az Innostart Alapítvány projektmenedzsere; a szervezet éppen egy országos Üzleti Angyal Klub hálózat létrehozását tűzte ki célul. Az üzleti angyalok általában három-öt éves távon évi tíz–húsz százalékos hozamelvárást céloznak meg, feltérképezésük azonban nem megy könnyen.

Állami szerepvállalásra is van példa: a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. jellemzően 100 millió forint alatti összeget, az MFB kkv-tőkebefektetési programja keretében pedig legfeljebb 500 millió forintot fordít tőkeinvesztícióra. Ám mind a KvfP, mind az MFB fejlesztési tőkének tekinti ezt, hiszen már meglévő vállalkozásokba szállnak be, s feltétel a nyereséges működés is.

Mi „kesztyűs kézzel” bánunk a cégekkel, alacsonyabb hozamot várunk el (Bubor + 1,5 százalék), és rugalmas kiszállást biztosítunk – emelte ki Arató Krisztina, a jelenleg közel 30 cégben 1,703 milliárd forint tőkebefektetéssel rendelkező KvfP Zrt. vezérigazgatója.

Az induló, illetve a korai működési fázisban lévő társaságokat szívesen látja ugyanakkor a Primus Capital Partners, és – mint Bruckner Zoltán képviselő fogalmaz – egy vonzó növekedési potenciál, egy szép jövővel kecsegtető innováció, találmány esetén az általuk elméletben meghúzott 100 millió forintos alsó határnál kisebb összeggel is hajlandók beszállni a cégbe.

Kereslet tehát volna – a hazai piacon működő kockázatitőke-társaságokban például több mint négymilliárd forint vár elköltésre –, ráadásul kínálat is van, hiszen melyik hazai vállalkozás ne akarná növelni az alaptőkéjét? A kettő azonban mégsem találkozik – mutatott rá Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. A KvfP-hez havonta érkező öt-tíz megkeresésnek például 30-40 százalékát tartják érdemesnek arra, hogy beszálljanak, míg a Primusnál 30:1 az arány. Magyarországon a gondot az jelenti, hogy nemcsak az első körös befektetői réteg hiányzik, hanem a második is, amely egy–ötmillió eurót invesztálna egy cégbe – magyarázza Bruckner Zoltán.

A kkv-k általában alacsony szervezettségi szinten állnak, nagymértékben függnek az alapítójuktól, s ilyen közegbe nehéz úgy tőkét injekciózni, hogy egy kisebbségi befektető biztonságban érezze magát – mutatott rá Préda István, a Magánbankár Kft. vezetője. Innovatív, életképes ötlet, gazdaságilag jól hasznosítható projekt, dinamikus növekedést megcélzó üzleti terv, megalapozott befektetési ajánlat – nem csupán az üzleti angyalok, hanem az állami alapok, a kockázatitőke-társaságok számára is ez testesíti meg az álombefektetést. A cégek többségének azonban a tapasztalatok szerint inkább álomötletei vannak. A vállalkozások menedzsmentjének a minimális pénzügyi ismerete sincs meg, nem tudják „eladni” az ötletüket, s azt is kellemetlenségként fogják fel, hogy tulajdonostársuk lesz, aki beleszól a fontos döntésekbe, havi adatszolgáltatási kötelezettségük keletkezik, s persze az üzleti tervben foglaltakat is teljesíteni kell.

Speciális tapasztalatai vannak a pénzügyi tervezés, az elemzések, a piacismeret terén – nemzetközi szinten is –, mindez segítheti a cég fejlődését akár külföldi terjeszkedés esetén is.

A befektető jelenléte biztonsági faktort jelent a bank szempontjából is, ez pedig csökkenő finanszírozási költséggel párosulhat; újabb pénzügyi források bevonásában is segítséget nyújt.

Menedzsmenttapasztalatokkal tud szolgálni, segítséget nyújt emberi erőforrások terén, „kulcsemberek” megtalálásában.

Speciális tapasztalatai vannak a pénzügyi tervezés, az elemzések, a piacismeret terén – nemzetközi szinten is –, mindez segítheti a cég fejlődését akár külföldi terjeszkedés esetén is.

A befektető jelenléte biztonsági faktort jelent a bank szempontjából is, ez pedig csökkenő finanszírozási költséggel párosulhat; újabb pénzügyi források bevonásában is segítséget nyújt.

Menedzsmenttapasztalatokkal tud szolgálni, segítséget nyújt emberi erőforrások terén, „kulcsemberek” megtalálásában. Kedvelt befektetési iparágak Az üzleti angyalok általában egy-egy ágazatra szakosodnak, ám a tapasztalatok szerint a dinamikus növekedéssel kecsegtető szektorokban, így jellemzően az informatikai, a biotechnológiai ágazatban, a gyógyszerkutatásban, a környezetvédelemben látnak fantáziát.

Az iparági spektrum a KvfP Zrt.-nél igen széles, van példa idegenforgalommal, vendéglátással foglalkozó cégekre (ez az összbefektetés 25 százalékát teszi ki), élelmiszer-ipari társaságokra is (16 százalék).

A Primus Capital Partners elsősorban a technológiai – például szoftver-, elektronikai, orvosi technológiai –, gyógyszeripari, biotechnológiai társaságokat célozza meg.-->