Újabb botrány: Mégsem lesz kötelező a hangfelvétel a kormányülésekről?
A törvényt azért kell módosítani, mert az Alkotmánybíróság (AB) idén júliusban született határozata mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Országgyűlésénél azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31. napjáig tegyen eleget.
Az EKINT rámutat arra, hogy az AB kritikája a jogforrási szintet illette, nevezetesen azt, hogy jelenleg a Kormány határoz arról, milyen mélységben rendeli el a kormányüléseken megjelenő álláspontok rögzítését, mivel pedig ez több alapvető jog gyakorlását érinti közvetlenül, ennek törvényi szinten kell megtörténnie. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a nem megfelelő szintű szabályozás oda vezetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat.
"A kérdéses törvényjavaslat, tartalmi szempontból visszalépést jelent. A javasolt szabályozást, tartalmát tekintve, alkotmányellenesnek tartjuk, ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével is. A Kormány hatályos Ügyrendje szerint az ülésekről a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, a koalíciós egyetértési jogot gyakorló kormánytag esetleges ellenvéleményére való utalást, és a döntést tartalmazó összefoglaló, valamint az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül. A törvényjavaslatban javasolt szabályok ezzel szemben elhagyják a Kormány ülésein való hangfelvétel készítésének kötelezettségét, sőt az új előírások szerint a kormányülésen elhangzottakat semmilyen módon nem lesz kötelező rögzíteni.
A javasolt szabályok tehát nem tesznek eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak" - írja az Intézet a nyílt levében.
"A Kormány ülésein az ország életét nagyban befolyásoló közhatalmi, politikai döntések születnek, egy demokratikus jogállamban pedig a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontjait (esetleges ellenvéleményeiket) - akár késleltetetten is - megismerjék, ezért a kormányüléseken elhangzottak lejegyzéséről való döntés egyszersmind a közérdekű információk rögzítéséről szóló döntést is jelent, és a későbbi kutathatóság előfeltétele. A miniszterelnök blogján arról ír, hogy a jelenlegi szó szerinti jegyzőkönyvezési szokáson nem óhajt változtatni. Ez üdvözölhető, de vajon miért alapulna az alkotmányos követelményt követő gyakorlat alkotmányellenes szabályozáson?
Ezeknek a kívánalmaknak nem tesz eleget az a szabályozás, amely szerint csak az ülésen részt vevő személy kifejezett kérésére kell dokumentálni a véleményét, így a döntéseket alátámasztó indokok és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontjai nem, vagy csak kivételesen kerülnek rögzítésre. Javasoljuk ezért, hogy az Országgyűlés - a Kormány által javasolttal ellentétben - olyan szabályokat alkosson, amely alapján az ülésen elhangzottak főszabályszerűen, tehát nem csak valakinek a kérésére kerülnek dokumentálásra, például úgy, hogy hangfelvétel készítését is kötelezővé teszik. Enélkül ugyanis továbbra is a mindenkori Kormány belátására lenne bízva a dokumentálás.
Sajnálatosnak tartanánk, ha a szabályozás megfelelő jogforrási szintre emelését a jogalkotó arra használná fel, hogy egyúttal csökkentse az alapjogok érvényesülésének már elért szintjét. Szeretnénk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy megítélésünk szerint a kormányülésen elhangzottak titkosíthatóak. Az alkotmányos követelményeknek megfelel az információszabadság késleltetett érvényesülésének biztosítása is" - zárul az EKINT hétfőn közzétett nyílt levele. VGO
