Gönczöl: nem maradt épen egyetlen magyar család sem
Gönzöl Katalint, a tavaly őszi zavargásokra létrehozott bizottság vezetőjét a jogállami hiányosságok lepték meg a leginkább - derül ki a kriminológus Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatából. Példaként említette, hogy a csapatszolgálatban alkalmazható eszközök használatának szabályozása mennyire hiányos. De azt is meglepőnek tartotta, hogy a rendőri koreográfiát alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák meg. "Ezek rendszerváltozás előtti maradványok, reflexek. Bár volt ombudsmanként edzett vagyok, mégis rácsodálkoztam arra, hogy sem a rendőrség, sem a békésen tiltakozók mennyire nincsenek tisztában a gyülekezési joggal" - tette hozzá a volt ombudsman.
Mint ismeretes, a bizottság kétharmados törvények megváltoztatását szorgalmazta jelentésében. Ha ez nem valósulna meg, Gönczöl a jogorvoslatot tenné rendbe. "Tarthatatlan és további szenvedélyeket szít, ha a demonstráción jogellenesen sérelmet szenvedett emberek panaszukkal nem tudnak hová fordulni. Ezért átvenném azt, az angol jogrendszerben ismert megoldást, miszerint a kormányfő mellett működik egy rendőrségtől független megbízott, aki a panaszokat kivizsgálja. Határozata ellen pedig azonnal bírósághoz lehet fordulni" - fejtette ki az interjúban a szakember, aki a rendőrség belső szabályozásának korrigálását, valamint nyilvánosságra hozatalát tartja sürgősnek. Mint mondta: csak most értette meg, "mennyire szigorú szabályok szerint kell működniük ahhoz, hogy fellépésük szakszerű és arányos legyen. A tömegben tüntetőket egy szempontból kell szabályozni: tudatni kell velük, milyen kockázatot vállalnak a demonstráció során, és mit nem szabad megtenniük."
Gönczöl a Magyar Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a magyar családokat 1944 óta rengeteg sérelem érte: a háború okozta sérelmek, az elhurcoltak sérelmei, és az internáltak, a kitelepítettek, a kuláklistára kerültek, a kiskereskedők sérelmei - sorolta a kriminológus. Tulajdonképpen nem maradt épen egyetlen magyar család sem - vonta le a következtetést a bizottság vezetője.
"Nem kaptak sérelmükre orvoslást azok a családok, akik ezeket elszenvedték. Ezeket hurcoljuk magunkkal, nem beszéltük ki, nem beszéltük meg a gyerekeinkkel. Adós maradnék ezzel a dologgal, ha nem említeném azt is, hogy a rendszerváltásnak vannak nagyon nagy tömeget érintő, valóságos szociális vesztesei, akikkel viszont nem találkoztunk a tüntetéseken olyan arányban, ahogy ebben az országban élnek. Szegények, kirekesztettek. Viszont találkoztunk egy másik csoporttal, lelkileg, szellemileg magára hagyatott fiatalokkal, és ezért mondja azt például ennek a résznek a záró ajánlása, hogy szükség van egy koherens ifjúságpolitikára, mert mindannyian úgy érezzük, hogy a fiatalok nem kapják meg a társadalmi integrációhoz szükséges, a szövetrendszerbe tartozáshoz szükséges eszközöket, segítséget, esetleg a tudást megkapják a szerencsésebbek, de az odatartozás érzése valahol hiányzik" - fejtegette Gönczöl Katalin. (Magyar Hírlap - Magyar Nemzet)
