Milyen szerv a Gönczöl-bizottság? - Vita a meghatározás körül
A Gönczöl-bizottság "a szó szoros értelmében" nem kormányzati szerv - mondta Lövétei István alkotmányjogász az MTI érdeklődésére szerdán.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője kedden úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a kormány szerve, az elnöki hivatal pedig addig nem véleményezi a jelentésben foglalt, Sólyom Lászlót érintő politikai állásfoglalást, ameddig a miniszterelnök egyértelművé nem teszi, hogy a jelentést a kormány a saját véleményeként fogadja-e el.
A Gönczöl-bizottság sem annak vezetője, sem pedig a Kormányszóvivői Iroda szerint nem kormányszerv.
Lövétei István szerint kétségtelen, hogy a kormány hozta létre határozattal a bizottságot és az a kormány által megfogalmazott kérdésekre válaszolt, de ettől még nem kormányzati szerv, hiszen nem intézményesült, nem épült be a kormányzati struktúrába. Inkább egy ad hoc, konkrét kérdés vizsgálatára létrehozott bizottságról van szó.
Arra a kérdésre, hogy politikai vélemény-e a bizottsági jelentés, Lövétei István azt mondta: politikai kérdésekre nehéz úgy válaszolni, hogy abban semmi politika ne legyen.
A bizottság tagjainak érdekeltsége, elkötelezettsége egy másik kérdés - fűzte hozzá Lövétei István, aki szerint "valóban nem elsősorban az ellenzék táborából kerültek ki a testület tagjai". Az elismert szaktekintélyek állításuk szerint azonban igyekeztek részrehajlás nélkül vizsgálódni, bár a társadalomtudományokban lehetetlen teljesen semleges, értékmentes megközelítést alkalmazni. A különböző értékekből kiinduló vizsgálódások pedig korrekt tudományos eljárás mellett is különböző eredményekre vezethetnek.
Az alkotmányjogász szerint szükségtelen annak az 1989-es gyülekezési törvénynek a módosítása, amely másfél évtizedig jól működött, és csak a közelmúltban jelentkeztek nehézségek.
Nem lehet minden problémára a jogtól várni a megoldást. A gyülekezési törvényben nem lehet minden lehetséges helyzetre egyértelmű, konkrét megoldást adni. A világon sehol nem szerepel a gyülekezési törvényekben, hogy tilos sátortábort verni a gyülekezés helyszínén, ez a világ más tájain mégis nyilvánvaló, mind a gyülekezési jogukkal élni kívánók, mind pedig a gyülekezési jogot betartató hatóságok, például a rendőrség számára - fejtette ki.
Az elmúlt hónapokban kialakult helyzetek kezeléséhez nem feltétlenül szükséges a gyülekezési törvény módosítása, a jogalkalmazónak kell megfelelően értelmezni a jogot, és nem várhat mindig arra, hogy a jogszabályokból olvassa ki esetről esetre a konkrét megoldást - tette hozzá Lövétei István. (MTI)


