A magyarok 40 százaléka csalódott a rendszerváltásban
2003-hoz viszonyítva nőtt azoknak az aránya, akik a politikai-gazdasági rendszerváltáshoz fűzött reményeiket nem látták beteljesülni - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet februári felméréséből. 41 százalékot ér el azoknak az aránya, akik inkább csalódtak a rendszerváltásban; ez az eredmény hat százalékponttal kevesebb, mint 2003-ban - olvasható a távirati irodához hétfőn eljuttatott közleményben. Négy év alatt 14-ről 26 százalékra nőtt azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban és érzésük szerint semmi sem teljesült elvárásaik közül, tíz százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy eleve nem vártak semmi jót a rendszerváltástól, és feltevéseik be is igazolódtak - mutat rá a kutatás.
Az eredmények szerint 2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul egy százalék körül alakul azoknak az aránya, akiknek elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság. Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal szemben is: a korábban mért 53 százalékhoz viszonyítva idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot - világít rá a GfK.
Az adatok szerint a megkérdezettek 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ezzel szemben 20 százalék hedonista elveket vall, miszerint érdemesebb a mának élni és azoknak van igaza, akik mindig többet és többet fogyasztanak. A válaszadók 64 százaléka véli úgy, "nagy baj az, hogy eltűntek a régi erkölcsök", ugyanakkor öt százalékkal csökkent azoknak az aránya 2003 óta, akik szerint "nem baj, ha új erkölcsök és új szokások alakulnak ki".
A GfK kutatói a lakosság különböző félelmeit vizsgálva arra következtettek, hogy csökkentek az egyén saját magánéletével kapcsolatos félelmei: 2003-hoz viszonyítva kevesebben tartanak az olyan személyes problémáktól, mint a magány, az egyedüllét, valamint a munkahely elvesztése. Ugyanakkor a gazdasági és politikai élet aggasztja a közvéleményt: 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a rossz gazdasági helyzettől és a recessziótól félnek, míg 42-ről 47 százalékra emelkedett azoknak a hányada, akik a politikai szélsőségesek elszaporodásától tartanak.
A külföldiek nagyszámú megjelenésétől a megkérdezettek 44 százaléka fél - írja a piackutató. A GfK 1992 óta rendszeresen megkérdezi a magyar közvéleményt egyebek mellett arról, mennyiben teljesültek elvárásai a politikai-gazdasági rendszerváltás óta, mit gondolnak az újabb időkről, az időközben eluralkodott új erkölcsi rendről, illetve az élet mely főbb kérdései töltik el őket félelemmel. (MTI)
