Magyarország jövője a tét - súlyos gondok az oktatásban

Tegnap megtartotta alakuló ülését a Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztal (OKA), amelynek célja, hogy szakmai konszenzust megteremtve olyan közép és hosszú távra szóló javaslatokat adjon a döntéshozók kezébe, amelyek alapján megújítható a magyar oktatás. A kerekasztal résztvevői szerint Magyarország jövője a tét.

Megkezdte munkáját a Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztal. Megnyitójában Fazekas Károly elnök azt kérte a kerekasztal tagjaitól, hogy minden egyéb szempontot félretéve legjobb tudásuk szerint törekedjenek az oktatás megújításához szükséges legjobb javaslatok kimunkálására. A kerekasztal célját meghatározó dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a döntés nem a kerekasztal, hanem a kormány és az Országgyűlés kezében van.

„Az oktatás megújítása – Magyarország jövője a tét” címet viseli az a vitairat, amelyből kiindulva a kerekasztal megkezdi a munkát. A dokumentum szerint a kiváló minőségű oktatás tette lehetővé, hogy alig egy emberöltő alatt a gazdag országok közé verekedjék fel magukat a skandináv országok és az ázsiai „kis tigrisek”, amelyek adottságaikat, kultúrájukat, politikai berendezkedésüket tekintve nagyon különböznek egymástól.

Ezzel szemben Magyarországon az átlagos magyar állampolgár, a fiatal felnőttek, valamint az iskolába járó fiatalok tudásával súlyos gondok vannak. A 40 évesnél fiatalabb, már nem tanuló magyar népesség 70 százalékának szövegértése nagyon gyengének bizonyult, miközben ez az arány Nyugat-Európában pedig 45 százalék. Az egyszerű dokumentumok megértésében a magyarok 60 százaléka teljesített gyengén, Nyugat-Európában viszont csak csak 42 százalék.

Pozícióink látványosan romlottak a matematika és a természettudomány terén is. Húsz évvel ezelőtt nyolcadikos gyermekeink, természettudományos ismereteiket tekintve a nemzetközi mezőny első helyén álltak, az ezredforduló utáni években azonban tanulóink tudása már csak a középmezőnybe – 7.-11. helyezés - kerüléshez volt elegendő. VGO