A biztosítási elvben egyetértenek
Érdekfeszülés. Két iskola versenyez egymással az egészségbiztosítás átalakításában. Az egyik egységben tartaná meg a szolidaritás elvén működő, mindenkire kötelezően kiterjedő társadalombiztosítást, a másik is megtartaná az évszázada érvényes elveket, de több biztosítóra bízná az emberek egészségügyi ellátásának megszervezését és finanszírozását. A Világgazdaság múlt csütörtöki konferenciáján a szakma és a politika neves személyiségei érveltek saját elképzeléseik mellett, bírálták a véleményükkel ellentétes elgondolásokat.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a kisebbik koalíciós partner egyedül van a több-biztosítós tervével, igaz persze, hogy az államreform-bizottság vezetője úgy gondolja, hogy a kormánypártok meg tudnak egyezni az egészségügyi reform és a több-biztosítós modell részleteiről. Draskovics Tibor szerint ugyanis az alapelvekben nemcsak a koalíción belül, hanem az ellenzékkel is egyetértés van. Szerinte egyébként nem több biztosítóban kellene gondolkodnia, mert ez olyan leegyszerűsítés, ami félreviszi a vitát.
Lapunk konferenciáján kifejtette: közfinanszírozásban és nemzeti kockázatközösségben gondolkodnak, és azt a módot keresik, hogy miként lehetne okosabban elkölteni több mint 1000 milliárd forintot kitevő járulék összegét az egészségügyben. Úgy fogalmazott: érvek szólnak a mellett, hogy ne egy állami hivatal vásárolja meg a gyógyító szolgáltatásokat a betegeknek, hanem egymással versengő finanszírozó intézmények, amelyek nem az üzleti biztosítás logikája alapján működnek. Azt is kijelentette: az egészségbiztosítási alapot függetleníteni kell a költségvetéstől, annak önálló intézménynek kell lennie. Az államreform-bizottság vezetője szerint a versengő intézmények nyomást tudnának gyakorolni a szolgáltatókra, hogy ugyanakkora ráfordításból több vagy jobb szolgáltatást nyújtsanak. A választás lehetőségét, de nem kényszerét kell létrehozni – tette hozzá.
Az új szabad demokrata egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes egyébként kompromiszszumkészségéről biztosította a konferencián részt vevő, mintegy 250 szakembert, és a biztosítás jövője iránt érdeklődőket. Azt mondta ugyanis, hogy az Egészségügyi Minisztériumban folyó műhelymunka legújabb tervei szerint megmaradna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), és mellette lépnének be a közbiztosítás piacára a magánbiztosítók, amelyektől akár alapellátásokat is vehetnének a betegek. Nem lenne kötelező egyetlen embernek sem belépni az üzleti biztosítókba, az átlépés önkéntes lenne.
A konferencián – mivel Horváth Ágnes csupán az SZDSZ miniszterjelöltjeként vett részt – Kóka János az egészségügyi minisztert helyettesítő miniszterként tartott előadást, ám nem vetette le pártelnöki kabátját. Keményen bírálta a politikusokat, közte a mostani ellenzéket, de jutott kritikájából a szocialista egészségpolitikusoknak, akik a rendszerváltozás óta alig tettek valamit az ágazat reformjáért, míg a szabad demokrata irányítású szaktárca az elmúlt tíz hónapban óriási feladatot oldott meg, fellendült az egészségügy racionalizálása, s először történt meg az elmúlt évek során, hogy hiány helyett többlettel zárt az egészségbiztosítási alap. A folytatásban a versengő biztosítók létrehozásával jobb minőségű ellátást kaphatnak majd a betegek – állítja.
Másként véli ezt az ellenzék, Mikola István, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke úgy látja: nem jó úgy hozzáfogni egy óriási változtatáshoz, hogy a hatalmon lévő kisebbik párt megfenyegeti az ellenzéket, úgy tesz, mintha semmi sem történt volna az elmúlt másfél évtizedben. Pedig ez alatt vált le a tb-alap az állami költségvetésről és alakult meg az önálló nyugdíj- és egészségbiztosítás. Az állampolgárok járulékkal szerzett jogát senki sem veheti el, így meg kell tartani az egységes kockázatközösségen alapuló biztosítást. Ezt erősítette meg Vojnik Mária szocialista parlamenti képviselő, hangsúlyozva: a mostaninál erősebben kell érvényesülnie a szolidaritásnak. E mellett érveltek a szakma kiválóságai, akiknek előadásáról mellékletünkben részletesen beszámolunk, csakúgy, mint az üzleti szférát képviselő Váradi Péter véleményéről, aki szerint a magyar egészségügy morális válságban van, ezen segíthetnek a piacra kerülő magánbiztosítók, amelyeknek azonban feltételeik vannak.
