A pedagógusok itthon maradnak, de rossznak látják helyzetüket

A középiskolai pedagógusoknak csupán egy százaléka vállalna egy-két évnél hosszabb ideig tartó tanári munkát külföldön, pedig jelentős többségük rosszabbnak látja saját helyzetét az EU régi tagországainak pedagógusaihoz képest – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat felméréséből. Az adatgyűjtésben 297 érettségit adó középiskola 2164 pedagógusa vett részt.

A budapestiek ambiciózusabbak a vidékieknél, hét százalékuk tervez 1-2 hónapos kiküldetést, míg a vidékieknél ez az arány négy százalék. A budapestiek 88 százaléka, a vidékiek 92 százaléka egyáltalán nem vágyik külföldi tapasztalatokra.

A válaszadó igazgatók egyike sem tervez hosszabb külföldi munkavállalást. Az osztályfőnökök átlagosan öt százalékban terveznek 1-2 hónapos külföldi szakmai gyakorlatot. Egy-két éves munkavállalás tekintetében a legaktívabbak a továbbtanulásért felelős igazgató-helyettesek és szaktanárok, közülük nyolc százaléknyian szándékoznak külföldön munkát vállalni, és átlagosan is ők a legaktívabbak. Leginkább a 27 és 37 év közötti tanárok aktívak rövid távú és hosszabb távú külföldi tartózkodás kérdésében is.

A külföldre készülő pedagógusok körében Németország a legvonzóbb célpont, 36 százalékuk szeretne ott tanítani, 22 százalékuk Ausztriát részesíti előnyben. A tanárok 6 százaléka tartana órákat Írországban, Olaszországban, illetve Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában a pedagógusok 5 százaléka.

Említették még Belgiumot, Svédországot, Finnországot, Görögországot, Portugáliát. 2005-ben a legkedveltebb úticél még az Egyesült Királyság volt, jelenleg csak a pedagógusok 18 százaléka tervez csak angol nyelvterületen munkavállalást. A válaszadó tanárok 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten beszél angolul, azonban nyelvvizsgával kevesebben (31 százalék) rendelkeznek. Felsőszinten a pedagógusok 13 százaléka beszél, államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványa tíz százalékuknak van.

Egy korábbi felmérés szerint a magyar pedagógusok jelentős többsége rossznak látja saját helyzetét az EU régi tagországainak pedagógusaihoz képest. A középiskolai tanárok 92 százaléka szerint rosszabb helyzetben van, mint német, osztrák vagy akár olasz kollégája. Egyetlen pedagógus sem ítélte úgy, hogy helyzete, lehetőségei jobbak lennének a korábban csatlakozott országok pedagógusaihoz képest, két százalékuk szerint jelentős különbség nincsen, hat százalékuk nem tud érdemben nyilatkozni a témában. Az újonnan csatlakozó országok pedagógusaihoz képest a tanárok  17 százaléka szerint sokkalta rosszabb, 30 százalékuk szerint  hátrányosabb a magyar pedagógusok helyzete.

A 2004-ben csatlakozott országok diákjaival összevetve az itthoni a diákok helyzetét a tanárok 23 százaléka arra a következtetésre jutott, hogy a hazai lehetőségek rosszabbak a tanulók számára, mint például Csehországban vagy Litvániában. 42 százalék szerint azonban nincs jelentős különbség.

Magyar: gyámkodás nélkül vállalkozna az egyetem - IDF: ez ámokfutás...!

„Szomorúan tapasztalja a Magyar Demokrata Fórum és az  Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF), hogy tovább folytatódik Magyar Bálint oktatáspolitikai ámokfutása” – jelentette ki Lasztovicza Gábor. Az IDF elnöke felszólította  a kormányt, ennek vessen véget és tegye világossá, hogy ki vezeti az oktatási tárcát.

A fejlesztéspolitikai államtitkár a napokban a Felsőoktatási és Tudományos Tanács ülésén, a szaktárca előterjesztésében ismertetett egy szakmai anyagot, amely a felsőoktatási intézmények privatizációját szorgalmazta. Magyar szerint a felsőoktatási intézmények gazdasági társasággá alakításával megszűnne az állami gyámság az egyetemek és a főiskolák között. Így az intézmények szabadabban vállalkozhatnának, fogadni tudnák a fejlesztési forrásokat, a kezelésükbe adott vagyonnal tulajdonosi szemlélettel bánnának, megilletnék őket a gazdasági társaságok jogai, s az alkalmazottakkal kollektív megállapodást köthetnének.

Lasztovicza szerint azonban Magyar az állam teljes kivonulását szorgalmazza a felsőoktatásból, amit felháborítónak tart, s így  a volt oktatási miniszter nem fejlesztéspolitikai, hanem „visszafejlesztési” államtitkár. AS Network