Az OEP alakuljon biztosítóvá
Halaszthatatlan. Tovább nem odázható feladat az egészségügy rendszerének átfogó, érdemi reformjának megindítása – jelentette ki Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) napokban leköszönt elnöke. Utalt rá, hogy az előző kormány a 100 lépés programjának keretében megkezdte az egészségügy átalakítását, döntött az egészségügy biztosítási elven alapuló, de a társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszere mellett.
A kórházszövetség korábban is letette a voksot a reform mellett, és számára a szolidáris elven működő, egységes biztosítás megteremtése az elfogadható modell. Ehhez a magán- és közfelelősség tisztázása, a szolgáltatási csomagok meghatározása, a versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtése szükséges. Elképzelhetőnek tartják a jelenlegi egybiztosítós modell fennmaradását, de igazi biztosítóvá alakítását s azt is, hogy regionális közbiztosítókat hozzanak létre, azok finanszírozzák az alapcsomagot.
A kormányprogramban egyébként az áll: 2007 végéig létrehozzák a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról. A fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározásával és az infrastruktúra fejlesztésével 2008-ra olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítana ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít – fogalmaz a kormányprogram. Ám egyelőre az intézmények sem a pénzügyi feltételek javulását, sem a garanciákat nem érzik – jelentette ki az elnök.
Az ágazat működtetéséhez és fejlesztéséhez a finanszírozás biztonságához makroszinten szükséges az ágazat szükségletarányos részesedése a nemzeti jövedelemből, illetve a költségvetésből, e tekintetben közelíteni kellene az EU-hoz. Meg kell találni a magánerő bevonásának lehetőségeit, javítani a járulékfizetési morált, felszámolni a járulékfizetés alóli kibúvást.
A járulékfizetés elvén kialakuló valódi biztosító működéséhez meg kell határozni, mi tartozik a biztosítási alapcsomagba, mire lehet kötni kiegészítő biztosítást, ez utóbbiakért konkurens biztosítók versenyezhetnének, az alapcsomag feladatai és járulékainak átvétele nélkül – szögezte le Golub Iván.
A biztosítási rendszer átalakítását célzó dokumentum alapcsomagként határoz meg olyan szolgáltatási halmazt, ami biztosítás nélkül is igénybe vehető. Így máris megdőlt a biztosítási elv, hiszen a szolgáltatás igénybevétele mögött nincs befizetés. Az állampolgári jogon nyújtott ellátásokra külön állami befizetésekkel kell fedezetet teremteni. Amennyiben fedezet nélkül is igénybe vehetők ezek az ellátások, ki kell vonni a biztosítói jogkörből – fejtegette. A második csomagba a klasszikus társadalombiztosítási csomag tartozna, a harmadikba kerülnének az önkéntes piaci alapon nyugvó kiegészítő biztosítások.
Megfontolandó, hogy a mostani egybiztosítós modell jelentősen javítható, elsősorban a szektorsemleges finanszírozás megteremtésével (magánkórházak finanszírozása; fenntartás, műszerbeszerzés, a beruházás költségeinek biztosítása, átlátható, számon kérhető gazdálkodás; gazdasági társaságokká alakulás). Kiszámítható finanszírozási környezetet kellene teremteni a szolgáltatók számára. Az OEP-et valódi biztosítóként működő szervezetté kell átalakítani, illetve fejleszteni a közpénzek hatékony felhasználása érdekében. A lakosságot is tájékoztató minőségmutatókat kell alkalmazni a kórházakban a szolgáltatások valós értékének pontosabb megközelítése és közérthetősége érdekében. A kórházszövetség a biztosítási rendszer változtatásának előkészítésében nem tud részt venni. Állásfoglalásában leszögezte: az egészségügyben mára labilis helyzet alakult ki, amelyre nem lehet gyorsan rátelepíteni a több-biztosítós modellt.
.
