Egyetértés: kötelező biztosító

Háttértanulmányokkal. Abban, hogy kötelező egészségbiztosítási rendszer legyen Magyarországon mindenki egyetért, a vita arról folyik, hogy ez egy- vagy több-biztosítós modellben valósuljon-e meg. Dózsa Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a kötelező egészségbiztosítás szolgáltatásait meg lehet határozni. Eldöntendő a hotelszolgáltatások nyújtásának, az ellátások gyakoriságának, volumenének maximálása. Meghatározhatók az igénybe vehető technológiák, a várólisták. Az igénybevétel korhatárhoz kötése sem kizárt (lehet maximum és minimum), sőt az ellátóhelyek, az ellátó orvos és nővér személyének, s az ellátás igénybevételének célja is meghatározható. Ám az egészségügy bármely területéhez kizárólag óvatosan, hatástanulmányok elkészítését követően lehet hozzányúlni.

Dózsa Csaba szerint eddig is voltak próbálkozások, az elmúlt másfél évtizedben hol előreléptek – legalábbis szavakban –, hol visszahátráltak az egészségügy átalakításában. Politikai kurzustól függően újabb és újabb tervek születtek. A több-biztosítós rendszer bevezetésére már 1998-ban dolgoztak ki terveket az akkori Fidesz–KDNP-politikusok. Később szó volt a különféle szakmai biztosítók (ápolási és táppénz) létrehozásáról, sőt a közbiztosítón felül a kiegészítő biztosítások megkötésének az ösztönzéséről is. Majd jött az irányított betegellátás magánkézbe adásának a gondolata, a száz lépés program, s most a több-biztosítós rendszer. A gond mindig a kellő hatástanulmányok hiánya volt, így sosem lehetett sikeres az egészségpolitika.

Szerinte az egészségbiztosítási rendszer fejlesztése érdekében elvégzendő kötelező feladatok között volt az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, amely februártól már működik is. Ám nem halasztható az egészségbiztosítási alapcsomag meghatározása, csakúgy, mint az, hogy a biztosító milyen egészségügyi technológiákat képes befogadni, és sort kell keríteni a már elavultak „kifogadására”, mindennek semleges rendszerben kell történnie – mondta.

Nagy lépés a reformban az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltása, a betegeknek a kórházi ellátásból a járóbeteg-ellátás felé irányítása. Az április elejei kórházikapacitás-csökkentés célja ez volt, ám a kórházi ágyak számának lefaragása mellett hátravan még a járóbeteg-ellátás bővítése. Kiépülőben van a korszerű és országosan egységes sürgősségi ellátórendszer, de többet kell fordítani az egészségügy humánerőforrásának képzésére/átképzésére is a modernizálódó egészségügy igényeinek megfelelően. Szükség van az új egészségügyi ellátórendszernek megfelelő orvos- és szakorvosképzésre. Egy korszerű ellátórendszer nem nélkülözheti a minőségfejlesztést, a minőségkontrollt, a betegjogok érvényesítését és az egységes ágazati informatikai és kommunikációs rendszer kialakítását – szögezte le Dózsa Csaba.