Fogy az MSZP-tábor - változik a választók Fidesz-képe
Továbbra is szárnyal a Fidesz: a kormányoldalnak április elejére szinte semmit sem sikerült lefaragnia az egy hónappal korábbi, minden eddiginél nagyobb hátrányából - derül ki a HVG-nek készült e havi Medián-elemzésből.
Különösen nagy a választani tudó biztos szavazók körében a legnagyobb ellenzéki párt előnye, és itt március óta kevésbé is szűkült az olló, mint ha a teljes szavazókorú népességre vetítjük a változást. Ennek az az oka, hogy az MSZP szimpatizánsai nemcsak kevesebben lettek az elmúlt hónapokban, de az elkötelezettségük továbbra is elmarad a Fidesz-támogatóké mögött. A több mint 3 milliósra duzzadt Fidesz-tábor 68 százalékával szemben a mintegy 1,8 milliós MSZP-bázisnak csak 62 százaléka állítja, hogy egy "most vasárnapi választáson" biztosan elmenne szavazni.
A Fidesz által kezdeményezett népszavazáson 42 százaléknyi szavazópolgár jelezte biztosra a részvételét.
Nehéz lenne egyértelműen megmondani, hogy az elmúlt két hónap alatt miért is következett be a Fidesz előretörése és az MSZP visszaesése. Az biztosnak tűnik, hogy a változást nem a gazdasági közhangulat további romlása idézte elő, bár kétségtelen, hogy az emberek az anyagiakat illetően továbbra is igencsak borúlátóak: a háztartásuk anyagi helyzetének romlására a megkérdezettek 60 százaléka, az ország gazdasági állapotának a romlására 57 százalékuk számított április első napjaiban is. A gazdasági közhangulat mutatói azonban tavaly nyáron, a megszorítások bejelentését követően voltak mélyponton, azóta valamelyest stabilizálódott a helyzet, sőt az utóbbi két hónapban egy kicsit még javult is a lakosság gazdaságihelyzet-értékelése.
Az MSZP újabb szavazatvesztése inkább az egészségügyi reform felpörgésével függhet össze. Ennek a magyarázatnak első látásra ellentmond, hogy a HVG megbízásából készített február végi Medián-felmérés szerint az életbe lépett vagy még csak tervezett intézkedések elfogadottsága növekedett 2006 vége óta. Ez azonban valószínűleg leginkább azzal magyarázható, hogy februárra az egészségügyi reform vált a fő politikai témává, és a reformot általában támogató - főleg persze kormánypárti - szavazók egy része "felsorakozott" a konkrét intézkedések mögé. A Medián napirendkutatásából világosan látszik, hogy az egészségügy témája milyen erővel határozhatja meg a közvélemény alakulását. Március elején - amikor az MSZP támogatottsága mélypontra került - a médiában legtöbbet tárgyalt 15 közéleti ügy közül a megkérdezettek 48 százaléka az egészségügyi reformot tartotta a legfontosabbnak; a 2006-os parlamenti választás óta még egyszer sem fordult elő, hogy egy adott hónapban a közvélemény figyelme ennyire egy témára összpontosuljon. Ez a figyelem azóta némileg mérséklődött, de az emberek számára továbbra is egyértelműen az egészségügyi reform a legfontosabb közéleti téma. És hogy aligha pozitív előjellel, az abból látszik, hogy az esetleges népszavazáson épp az egészségügyi témáknak van a legnagyobb mozgósító hatásuk: a vizitdíj, a kórházi napidíj és a kórház-privatizáció ellen a voksolók mintegy héttizede, viszont a tandíj ellen hattizede, a gyógyszerek patikán kívüli árusítása ellen pedig csak kevesebb mint a fele szavazna.
Az MSZP visszaesése önmagában nem ad magyarázatot a Fidesz szárnyalására, hiszen 2006 végén éppen az ellenzéki párt támogatottsága esett vissza. Akkor úgy tűnt, hogy a politikai indulatok elszabadulásáért a szavazók (főként a mérsékeltebb jobboldaliak) azt a pártot "büntették", amelyik a legradikálisabban lépett fel a kiélezett helyzetben.
Elképzelhető, hogy a Fidesz most azért tudta megszólítani a kormánnyal elégedetlen szavazók újabb csoportjait, mert mára kifulladtak azok a hozzá is köthető politikai indulatok, amelyek korábban félelmet kelthettek a "bizonytalan" szavazók egy részében. A március 15-ei események és azok utózöngéi az október 23-aiaknál jóval kisebb vihart kavartak a közvéleményben, a rendőrség fellépését például a kormánypárti és az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége is megfelelőnek ítélte. Egyébként a közvélemény Fidesz-képének megváltozására utal, hogy hosszú évek után nem Orbán Viktor, hanem a kevésbé konfrontatívnak tartott Pokorni Zoltán alelnök a párt legnépszerűbb politikusa, igaz, előretörése a kormánypárti és MDF-es szavazóknak köszönhető. (HVG)
