"Nem működnek optimálisan a demokratikus jogállam egyes alapintézményei"
Nem működnek optimálisan a demokratikus jogállam egyes alapintézményei, mivel nincsen közöttük együttműködési hajlam, jelentette ki Lenkovics Barnabás a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
Az újonnan megválasztott alkotmánybíró szerint azonban nincs alkotmányozási kényszer, mivel a demokratikus alapintézményeket és alapjogokat az alkotmány rögzíti, csak éppen mindegyik szervezet védi a saját érdekeit. Ebből adódnak a problémák. Erre példaként említi az összhang hiányát a gazdaság fejlesztése vagy a közlekedésfejlesztés és a környezetvédelem között, valamint az egészségügyi rendszer kapcsán a konfliktusok növekedő számát. "Mindegyik szervezet óvja saját identitását, önállóságát, bezárkózik. Még ombudsmanként javasoltam, hogy az orvosi ügyeletre vonatkozó rendelkezéseket hozzák összhangba a munka törvénykönyvének kedvezőbb szabályaival. A kormány fiskális okokból nem lépett az ügyben" - nyilatkozta Lenkovics.
Az utóbbi ügyben is, annak ellenére, hogy az mindegyik állami szervet érinti, egyedül az egészségügyi miniszter szava döntött. Ez a kormányzati túlhatalommal magyarázható, hogy viseli a döntés politikai felelősségét. A jogállam működik, de a fékek és egyensúlyok rendszere nem érvényesül folyamatosan. Az nem megoldás, véli a leköszönő ombudsman, hogy az új kormány majd mindent visszacsinál.
A kérdésre, miszerint meg lehet-e határozni a közigazgatás és a politika mozgásterét aszerint, hogy meddig korlátozhatja az alapjogokat, az elvárt adó ügyét hozta fel Lenkovics példaként. Ez túllépte az alaptörvény korlátait, így az Alkotmánybíróság döntése alapján megsemmisítették. Lenkovics elismerte, a kormány mozgásterét a rendszerváltás folyamatának idején túlságosan tág határok között szabta meg, és az egészségügyi ellátásra vonatkozó iránymutatás is alkotmányos visszásságokat tartalmaz.
"Tapasztaltam, hogy rendkívül nagyok az ellátási különbségek, többször állapítottam meg alkotmányos visszásságot ezen a téren. Ha most panaszt emelnek az egészségügyi reform fontos elemeivel szemben, akkor az Alkotmánybíróság konkrétabban körülhatárolhatja követelményeket" - vélte a frissen megválasztott alkotmánybíró.
A szociális biztonság csökkenésére vonatkozóan kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság szerint a szociális biztonság nem jelenti a már elért színvonal megtartását. Átmenetileg szegényedhet az ember, az egész társadalom is, a még elviselhető szint azonban nincs meghatározva. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szociális piacgazdaságra épülő társadalomról rendelkezik, és nagy hiba ha a piacgazdaság az egyenlőtlenségeket növeli. Az öngondoskodásra az alkotmánybíró véleménye szerint, a társadalom többsége képtelen, a középosztály nagyon szűk. A közigazgatásnak a szolgáltató jellegét kellene hangsúlyozni és a családi, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kellene új esélyt adni, képessé téve őket az öngondoskodásra. A szociális szakadék tovább fog mélyülni, ha csak a prosperáló vállalkozások kapnak pénzt.
Alkotmánybíróként hangsúlyt fog helyezni arra, hogy meghallgassa szakértőként az érintett szervek képviselőit, annak ellenére is, hogy az nem kötelező, mivel az alkotmányosságot erősíti a szorosabb együttműködés, jelentette ki Lenkovics. (Magyar Hírlap)
