Önálló nemzeti intézmény
Önállósítani. Nem jó úgy nekifogni a társadalombiztosítás nagy rendszerének átalakításához, hogy az ellenzéket megfenyegetik, az ellenzék ugyanis a lakosságot érintő ügyben vitatkozni és érvelni akar – kezdte előadását Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke. Óva intett attól, hogy a 116 éves múltra visszatekintő, a szolidaritás elvén és a nemzeti kockázatközösségen alapuló, mindenkire kötelezően érvényes társadalombiztosítási rendszert pár hónap alatt felváltsák egy olyan modellel, amely a világon sehol sem aratott sikert.
Az alelnök szerint a több-biztosítós rendszer bevezetése nem más, mint az egészségbiztosítás 1000 milliárd forintos vagyona fölötti uralom megszerzése. Márpedig az emberek által megszerzett jogot, a nekik járó egészségügyi ellátást nem lehet elvenni.
Visszautasította a vádat, hogy az ellenzék is az államszocializmust kívánja fönntartani akkor, amikor védi az egészségbiztosítást. S visszautasította az SZDSZ elnökének azt a kijelentését is, hogy az elmúlt másfél évtizedben az egészségügyben nem történt semmi, csupán a mögöttünk hagyott tíz hónapban ért el eredményt a mostani Egészségügyi Minisztérium.
Sorolta a rendszerváltozás kezdetétől elért eredményeket, közte, hogy 1990-ben a központi költségvetésről leválasztották a társadalombiztosítási alapokat, majd létrejött az önálló nyugdíj- és egészségbiztosítási alap és azok igazgatási szervezete. (Maga is egyik képviselője volt az egészségbiztosítási alapot felügyelő, a parlament által létrehozott bizottságnak, az Orbán-kormányban pedig egészségügyi miniszterként dolgozott.) Később megkezdték az 1970-es években 134 ezerre duzzasztott kórházi ágyak számának a csökkentését, amely százezerre apadt, az elmúlt kormányzati ciklusban pedig 80 ezerre. Hozzáfogtak a háziorvosi szolgálatok vállalkozásba adásához, a gyógyszertári hálózat pedig csaknem teljes egészében magánkézbe került, megszűnt a gyógyszerhiány. Kidolgozták az Európa-szerte is elismerést kiváltó népegészségügyi programot, amely a lakosság körében jelentős arányban lévő megbetegedések megelőzésére szolgált. Kibővítették a védőoltás rendszerét.
Mikola István bírálta a jelenlegi kormányt az előkészítetlen, hatástanulmányok nélkül végrehajtott reformtörvényekért. Mint mondta: az április elejétől bevezetett kórházi kapacitásszűkítés és az új beutalási rendszer következtében a betegek nem tudják, hol látják majd el őket, nagy baj van az ágazatban. Ezt meg lehetett volna akadályozni, ha időben egyeztettek volna az ellenzékkel és a szakmai szervezetekkel.
Az ellenzék is változtatni akar a finanszírozáson, ám egyszerkezetű, nemzeti kockázatközösségre épülő biztosítót hozna létre, amelyet – csakúgy, mint például a Magyar Nemzeti Bankot – tegyenek önálló nemzeti intézménnyé, amely az Országgyűlés irányításával működne és szükségletalapú szolgáltatást adna a betegeknek. Tényeken alapuló egészségpolitika kell, amely a népegészségügyi adatokon nyugszik, a gyógyításhoz szükséges forrásokat pedig a prioritás alapján kell szétosztani. Az egységes biztosítási rendszert folyamatosan kell adaptálni a változó egészségügyi rendszerhez – szögezte le az alelnök.
